Csürös Miklós: Fodor András - Kortársaink (Budapest, 1979)
Válságból nőtt művek
1971-ben jelenik meg Szólj költemény c. könyvesszéje József Attila életéről és költészetéről. Két eddigi kiadása több mint ötvezener példányban foroghat közkézen; valamennyi közül nyilván ez a Fodor-könyv szól az olvasók legszélesebb rétegéhez, új meg új nemzedékeket segítve hozzá, hogy megszeressék és — „nem középiskolás fokon” — meg is értsék József Attilát. A vállalkozást közvetlenül a Móra Könyvkiadó* egyik értékes kezdeményezése, az azóta megszűnt Nagy emberek élete c. sorozat igénye hívta életre, de csak a pontos és plasztikus fogalmazás, az áttekinthető szerkezet, a megbízható ismeretközlés rokonilja a népszerűsítő összefoglalások műfajával: a didaktikai célzat nem jár egyszerűsítéssel, a pedagógiai igény kedvéért nem eszményíti hőse alakját és művét. Részben innen érthető, hogy a szoros értelemben vett irodalomtörténeti kritika is méltányolta a teljesítmény szakmai értékét, s pl. a napjaink József Attila-irodalmát áttekintő tudósjelölt szerint101 a húszas évek végének ábrázolásától „kezd tudományosan is érdekessé válni, amit Fodor András mint életelemzést elmond vagy ahogyan [ ... ] igen érzékenyen elemzi és kommentálja az egyes verseket..Mégsem szakmai becsvágy, hanem a szellemi életben jelentkező - lappangó vagy nyíltan megfogalmazott - igény, tisztázási kényszer sarkallta, hogy nemzedéke József Attila-képét kidolgozza; mint a könyv záradékában magyarázza,102 „a tegnapiak vallomásával szeretné serkenteni a további utódok hitét: nincs föld, nincs múlandóság, mely a költő dolgos szellemét eltemetné. Lesznek, akik vállalják küldetésének tanulságát, s hibátlanul írják nevét sorsával szentelt műve fölé” (218.). Tehát a folytatható, aktuális értéket keresi, a nagy előd örökségének kontinuus jelenlétét szeretné megszilárdítani és racionalizálni — nem a szubjektív nyilatkozatok és lírai hittevések számát gyarapítva, de a körül-148