Deme László: A magyar helyesírás rendszere - Nyelvtudományi értekezések 54. (Budapest, 1966)
Fábián Pál: A tulajdonnevek írása
43 ismétlődést, egyediségre és egyszeriségre törekszik. A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. 65. Az állandó címekben, tehát az újságok, a hetilapok és a folyóiratok címében minden lényeges és önálló részt nagy kezdőbetűvel írunk: Valóság, Népszabadság, Kortárs, Magyar Nyelvőr, Új írás, Magyar Nemzet, Nők Lapja, Regélő Pesti Divatlap; Élet és Tudomány, Pest megyei Néplap; stb. 66. Az egyedi címekben, tehát a könyvek, költői művek, értekezések, cikkek stb. címében csak az első szót és a címben szereplő esetleges tulajdonnevet írjuk nagy kezdőbetűvel: Szózat, Hazám, Puszták népe, Nemzeti dal, Szondi két apródja, A kőszívű ember fiai, A Dunánál, Alkalmi vers a szocializmus állásáról Ignotusnak stb. 67. A kérdő, felszólító, felkiáltó tartalmú címek végére tartalmi jellegüknek megfelelő írásjelet (vö. 76.) kell tenni mind kiemelt helyzetben, mind pedig szövegben: Minek nevezzelek?; Készülj, hazám!; Szeretlek, kedvesem!; Amikor József Attila Levegőt! című versét írta . . .; stb. — A kijelentő tartalmú címek végére nem teszünk pontot. Szöveg közben az egyszavas címeket nagybetűs kezdésük kellőképpen elhatárolja környezetüktől, a több szóból alakult állandó címek határát pedig világosan mutatja az alkotó tagok nagy kezdőbetűje. Ezért az egyszavas és az állandó címek idézőjelbe tevése vagy más módon való kiemelése fölösleges: Az egyszavas címek (Valóság, Népszava, Szülőimhez, Világ, Rokonok stb.) stilisztikailag hatásosak. —- Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. — Tanulmányát a Társadalmi, Szemle jelentette meg. — A több szóból álló egyedi címeket szöveg közben idézőjelbe tesszük, hogy határaik világosan kitűnjenek: József Attila utolsó évének versei között van a ,,Thomas Mann üdvözlése”, az ,,.Ars poetica”, a Születésnapomra, az ,,íme, hát megleltem hazámat” stb. 68. A valamilyen írásjellel lezárt meg a ragra végződő címekhez a ragokat kötőjellel kapcsoljuk. Idézőjelek esetén: Petőfi „A XIX. század költői”-t. . .; Az ,,Ars poeticá”-ban ...; A ,,Szegény gdzdagok”-nak . . .; stb. Kérdőjel esetén: A költő a ,,Minek nevezzelek?”-ben . . .; Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek . . .; stb. Felkiáltójel esetén: Petőfi a Világosságot!-tál. . . stb. Ragra végződő cím esetén: Ekkor írta a Szülőföldemen4. — Előfizettünk a Világesemények Dióhéjban-ra. Stb. Rágós címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével; pl. így: Előfizettünk a Világesemények Dióhéjban című sorozatra. Más esetekben általában egybeírjuk a toldalékot a címekkel: Széchenyi Hitele . . .; Arany Toldijában . . .; a Magyar Nemzetnél. . .; a Társadalmi Szemléről. . .; stb. — Kötőjellel kapcsoljuk ellenben a -beli képzőt az újságok, a hetilapok és a folyóiratok (nagy kezdőbetűs) címéhez: Irodalomtörténet-beli (cikk), Népszabadság-beli (közlemény), Új írás-beli (vers), Élet és Irodalom-beli (vita) stb.