Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei I. - Magyarország műemléki topográfiája 5. (Budapest, 1958)
Pest megye műemlékei
338 DUNABOGDÁNY DUNABOGDÁNY. Szentendrei járás Története: A község alsó végén az ún. „Bolhavár” római hídfő nyomaival. Első okleveles említése 1285-ben „Bogud” néven (Mon. Sírig. П. köt. 192), amikor a Rosd nembeli Tahi Herbord fiai, Márk és Miklós IV. László királytól adományul nyerik, majd „Bogdanryw” néven 1397-ben (ZO I. köt. 4632. sz.). Eredetileg királyi birtok, 1289-ben a Rosd nembeli Tahiak cserélték Nagymarosért, de a XIV. és XV. században ismét mint királyi birtok szerepel. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott 36 adóköteles házzal. A törökök alatt nem pusztult el. 1695-ben a Zichy-család birtoka és az óbudai uradalomhoz tartozik. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 23 12/32 jobbágytelket írtak itt össze. A XVIII. század második feléből több dunabogdányi középítkezésről maradtak fenn levéltári emlékek. Az Országos Levéltár őrzi Gföller Jakab kamarai építőmester jeles terveit az 1774 körüli időből a bogdányi uradalmi présház és urasági lakról (OL Del. Aed. Fasc. 2. No 194). A „Faciate des Herrschafftlichen Wohn und Press Hauses in Bogdan” címet viselő színezett tolirajz kettős homlokzatot mutat: jobbra magasföldszintes, mezzaninos lakóház, falsávokkal osztott öt tengellyel; balról három ablaktengelyes földszintes ház, amely kosáríves, volutás és címerrel díszített kapuzattal csatlakozik az előbbihez. A terven az épület udvari homlokzata is ott látható (272. kép). A ma már újabb épülettel fölcserélt r. k. plébániaház építéséről tudjuk, hogy 1778-ban az ÉpítésiKamara az óbudai Korona uradalomhoz tartozó Bogdány községben a leendő plébániaház költségeire 2500 forintot engedélyez, azzal a meghagyással, hogy „der dieses Pf'arrhofes mit Hindamlassung aller Ohnnöthigen Verzierungen” történjék (OL Kincst. Ben. Rés. 1778. okt. 1. — No 1. 11). A Korona uradalom magtárának fentmaradt tervét Hacker F. X. „Cameral und bürgerliche Zimmermeister” készítette 1781-ben. Az Országos Levéltárban fekvő költségvetés, illetve színezett tusrajz különösebb művészi beccsel nem dicsekvő tágas építmény alaprajzát, oldalhomlokzatát és metszet- s tetőszerkezeti tervét mutatja (OL Kam. Oeconom. 1787. Fons. 178. Pos. 18. 2). 1866. szeptember 21-én erős földrengés okozott sok kárt. Az 1838. évi nagy árvíz 123 házat döntött romba. 1845-ben és 1849-ben tűzvész pusztított a helységben, amely 1850. november 14-én és 1865. április 17-én megismétlődött. Az 1876. évi árvíz alkalmával az alsó Dunasoron 30 ház került víz alá és részben összeomlott. 1880-ban az árvíz újra megismétlődött. 1888-ban 54 ház égett le, 1897-ben és 1907-ben pedig ismét árvízveszedelem fenyegette a községet. 1848-ig az óbudai Korona uradalom volt a község földesura. Jellege: A szentendrei Duna-ág mentén a Duna jobb partján, országút menti, illetve párhuzamos keresztutcás, és a Pilis hegység ÉK-i lejtőin, halmazos település. R. K. TEMPLOM (Nepomuki Szent János) Története : 1400. december 18-án IX. Bonifác pápa a bogdányi plébániai egyháznak búcsút engedélyez, amikor is a Szent Katalinról nevezett egyházról történik említés. Az új plébánia állítólag 1721-ben keletkezett. Ekkor egy minorita rendi szerzetes volt a helység lelkiásztora. A templom 1724-ben épült újjá —- úgy látszik özépkori maradványokból. Erre vonatkozik az 1725. évi összeírás : „. . .sunt Ecclesiae antique ordine subsequent conscripta et connotatae” (ÁL 2. Acta Pol. Mise. Ant. 1725. N° 15). Ugyanitt emlékeznek meg ugyanakkor egy elpusztult dunabogdányi középkori egyházról: „ín Pago Bogdány ad Familiam Zichy spectante exstat — Ecclesia in ruderibus cum turri desolata.” Az 1744. évi canonica visitatio szerint filiái Szent László, Tótfalu, Megyer, Monostor. Az 1752. évi visitatio szerint az akkori birtokos, Zichy Ferenc győri püspök, valamint Zichy Miklósné és gróf Bercsényi Zsuzsanna áldozatkészségéből az előző évben a templomot restaurálták. A fából készült épületet belül csinos ornamentikával látták el. Az 1764. évi visitatio szerint a templom szentélyét és sekrestyéjét Zichy Ferenc építtette, építészeti és szobrászati kiképzésére Zichy Miklósné Berényi Erzsébet 500 forintot fizetett ki, a templom hajója pedig a püspöki tizedből épült fel. 1778-ban viszont arról értesülünk, hogy Bogdány templomát Grasl Bertalan építette 1755-ben (Can. Vis. 1778). 1805-ben az egyházlátogatás feljegyzi, hogy a templomot, amely jó anyagból van és tornya vele összeépült, restaurálják. Az 1717-es visitatio szerint Bogdány régi temetője a templom mellett van. 1764-ben főoltára Nepomuki Szent Jánosról, egyik mellékoltára a Szent Kereszt, a másik a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Hat miseruhája közül a legdíszesebbet 112 forintért és két használt fekete casuláért vásárolták. Két ezüst és egy aranyozott réz kelyhe, egy pacificaléja van. 1817-ben Szent Tekla tiszteletére szentelt negyedik oltárt is említenek. Ugyanakkor felsorolják Szent Sebestyén, Szent Borbála, Szent Szűz Annával és Joachimmal, Szent Vendel és a Szentháromság képeit. Régi Nepomuki Szent János-ereklyéjét monstrancia-szerű ereklyetartóban őrzik. 1849. június 4-én a templom is áldozatul esett a tűzvésznek, de egy év múlva ismét használható állapotban van (273. kép). Az 1932-es templomtörténeti jelentés szerint a régi templomban egyetlen kép sem volt, hanem csakszobrok,sezekmindStufflesserművei voltak. 1934-ben a tornyon veszélyes repedések jelentkeztek. A helyreállítási munka végzése közben 1937. június 3-án ledőlt az oromfal. A Műemlékek Országos Bizottsága ezért a műemléki minősítés visszavonása után engedélyezte a templomrom teljes lebontását. 1939-ben pedig Fábián Gáspár műépítész tervei alapján elkezdték az új templom építését. Jellege: Modern, épült 1939-ben. Felszerelés: Úrmutató. Aranyozott vörösréz, ovális, párkányos magas talpán levél-, szalag- és fonatsorok ; vájatolt talpmezején levélgyűrűk ; volutás pilaszteralakú, füzérdíszes, öntött nódusz ; kettős sugárkévéje előtt lantalakú, csigás- és levéldíszes ostyaház. XVI. Lajos stílű. Magyar munka, 1790 körüli. Magassága 54 cm, talpátmérete 21 cm. Kerítés. A templomkerítés falában befalazott nyolc pillérfejezet a régi templomból. Faragott kő, akantuszleveles ióncsigás fejezetek, XVIII. századi. Irodalom : Borovszky, I. köt. 56. — Schoen Arnold, A budai Szent Anna templom. Bp. 1930, 100, 149. —- Pehm József, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg 1934, 459. — Rados Jenő, Magyar oltárok. Bp. 1938, 38. — Petrák Mihály, Acsády Adám veszprémi püspöksége. Veszprém 1949, 56, 57. — Genthon, 337. —- Kuthy István, A székesfehérvári egyházmegye budai főesperesi kerületében levő plébánia templomoknak története és leírása. (Kézirat. 1955.) KÁPOLNA (Szent Rókus, Fábián és Sebestyén) Jellege: A község alsó, déli végén, egyszerű későbarokk építmény а XIX. század elejéről. Leírása : Oromzatos, vállköves, egyenes záródású kapujához három lépcső vezet. Zárkövében 1844-es évszám. Az oromzatnál a tető nyergén kis huszártornyocska ül, rajta nyolcélű hegyes gúlasisak.