Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei II. - Magyarország műemléki topográfiája 5. (Budapest, 1958)
Pest megye műemlékei
170 TAHITÓTFALU—TAKSONY DÓZSA GYÖRGY ÜT 49. Kő kapu Tagozott kapuoszlopokkal, a bejárati kapu tagozott szemöldökpárkányán zárókődísszel. — Épült a XIX. század közepén. HŐSÖK TERE 10. Lakóház Leírása: Földszintes. Kiskontyos, nyeregtetős. Boltozott szabadkéménnyel. Oromfalas, háromtengelyes utcai homlokzattal, lesarkított tükrös keretezéssel, copf jellegű padlásnyílással, különálló fedeles nagykapuval. 1849-es évszámtáblával. JÓZSEF ATTILA UTCA 4. Kő kapu Kő oszlopokkal, vésett, indás, leveles, virágos dísszel, koszorús magyar címerrel. 1869-es évszámmal (244. kép). KOSSUTH LAJOS UTCA 5. Lakóház Leírása: Földszintes. Nyeregtetős. Utcavonalba építve. Hattengelyes, lesarkított tükrös keretekkel tagozva, hármas kapuzattal — Épült a XIX. század elején. KOSSUTH LAJOS UTCA 16. Lakóház Leírása : Utcavonalba építve, nyolctengelyes, kváderezett falosztásokkal, mélyített keretben háromrészes kapuzattal. Klasszicizáló jellegű. — Épült a XIX. század közepén. KOSSUTH LAJOS UTCA 31. Lakóház Leírása: Földszintes. Mélyített tükörben N 1874 J felirat és évszám. Négytengelyes oszlopos tornáccal. Klasszicizáló jellegű. — Épült 1874-ben. TÁNCSICS UTCA 18. Lakóház Előtte kőoszlopos kapuzat, vésett keretezésű mezőben virágdísszel, Sz 1868 J kezdőbetűkkel és évszámmal. PATAKSOR. Borpincék Eredeti, egymás mellé épült, oromfalas, kéttengelyes homlokzatokkal. Figyelemre méltó a 4, 12, 16, 20, 24, 38, 40. sz. — Épültek a XIX. század elején. 245. Taksony. A r. k. templom terve, 1873 TAKSONY. Ráckevei j árás Története: 1270-ben V. István a szolgagyőri várhoz tartozó hercegi földek közül Taksonyt is a nyulakszigeti apácáknak adományozza (Gárdonyi, I. köt. 114—- 115, 117). Az ő tulajdonuk marad a török hódoltságig. 1430-ban Rozenberck csepeU ispán kezdeményezésére a szigeti uradalom jobbágyai megtámadták és bántalmazták az apácák taksonyi jobbágyait és a faluban különböző súlyos jogtalanságokat követtek el (OL Dl. 12181). A XVI. században még jelentős falu. 1659-ben 12 házat írnak össze benne (Velics—Kämmerer,I.köt. 124). Pongrác György váci püspök 1669 és 76 között az egyházmegyéről készíttetett térképén Taksony még szerepel. A felszabadító háborúban pusztult el. 1690-ben lakatlan hely (Oalgóczy, I. köt. 66). A XVIII. században württenbergi svábok települnek be. Ugyanekkor a falu a budai klarisszák, majd a Vallásalap tulajdonába kerül. Jellege: A soroksári Duna-ág bal oldalán Szigetszentmiklóssal szemben, Dunaharasztitól délre fekvő halmaztelepülés vasúttal és révvel. R. K. TEMPLOM (Szent Anna) Története: Középkori templomát először 1430- ban a Rozenberck-féle támadást leíró oklevél említi („ecclesia parochialis in eadem Taxon”. OL Dl. 12181). Benedek nevű plébánosa 1467-ben a nyulakszigeti apácák megbízottjaként vesz részt egy birtokegyezségnél („Benedictus plebanus de Thaxon”. OL Dl. 16538). Plébánosa 1506-ban egyházi adókedvezményt kap (OL Dl. 21573). A XVI—XVII. században a község református vallásra tér. Az 1674-ben Pozsonyba megidézett prédikátorok között Csernátoni Nagy György taksonyi pap is jelen van (Földváry László, Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. Bp. 1898, I. köt. 210). 1702-ben a falazott kis templom még elég jó állapotban volt. Boltozat helyett a szentélyt és a hajót sík mennyezet fedte. A szentély feletti fa torony összeomlása után a homlokzaton építettek ugyancsak vörösre festett