Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei II. - Magyarország műemléki topográfiája 5. (Budapest, 1958)
Pest megye műemlékei
396 VERSEG—VISEGRÁD Géza. 2. A szentély bal oldalán, a sekrestyeajtó fölött Schöfft József nagyméretű Szent Miklós-képe függ, 1838-ból való. 3—4. A mellékoltárokon gazdagon faragott aranyozott keretben az 1800-as évekre keltezhető képek: balra Immaculata, jobbra Szent József. Szobrok. 1—3. A bal mellékoltáron kis Agnus dei szobor és két női szent szobra, egyik pálmával, a másik — Szent Borbála—koronával, karddal, kehellyel és ostyával. 4—-5. A jobb oldali mellékoltáron férfi szent szobra (Keresztelő János?) és őrangyal, de szárnyak nélkül. (Őrangyalszobrot említ az egyik canonica visitatio is.) Valamennyi átlagos, barokk munka. Szószék. Barokk. Kehelyalakból emelkedő kosarának mellvédje rocaille-motívumokkal és angyalfejekkel díszített. Belső oldalán 1742-es évszám. A nyolcszögű baldachin csúcsán Jó pásztor szobor, oldalán istenszem, alján galamb. Padok. Egyszerűek, pillérekkel díszítve. Harang. Körbefutó felirata : ,,AD LAVDEM DEI VÉRSÉGI PIP (?) K. ES POLGAROI / 1674.” Alsó átmérője kb. 50 cm. A harangnyelven 1824-es évszám. Felszerelés: Kehely. Aranyozott ezüst. Kosarán rátett ornamentika, talpán három, fejeket ábrázoló medaillondísz. Két jegye közül az egyik a 13-as fémfinomsági jegy és 1834 (?). A XIX. század első felében használatos kassai ötvös jegyekhez áll közel. Jó munka. Magassága 21 cm. Forrás és irodalom: Galgóczy, 174—175. —- Arányi Lajos, Általános jelentés a pestmegyei, pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki (nemkülönben egyéb régészeti) adatok dolgában. Arch. Közi. XI (1877) 6. — Arányi rajza 1877-ből. MOB. — Gyárfás István, Könyvismertetés. Századok XII (1878) 658. — Gerecze, 641. — Borovszky, I. köt. 161. — Ohobot, I. köt. 193—194. JÓZSEF ATTILA UTCA. Kúria (volt Zoltán-; ma az állami gazdaság istállója) J ell eg e: Zárt sorú, földszintes épület, klaszszicista. Külső: Aránylag magas kontyteteje van, vápa-fedésű, oromzatos, négy korinthizáló oszlopos porticussal, amely lépcsőzetes talapzaton áll. A főhomlokzaton a—a—b—-a—a tengely (a — ablak, b — ajtó). Az ablakok részben befalazottak. Az épületet 1945-ben tűz pusztította. Borovszkynál látható rizalitjait lebontották. Belső: Érdektelen. Irodalom: Borovszky, I. köt. (képe: 150. old.). KÜRIA (volt Valkó-, azelőtt Majthényi-; ma terménybegyűjtő ház) Jellege: A község szélén, magaslati helyen, szabadon álló, földszintes ház, késői klasszicista. Külső: Főhomlokzatán 4-(-4-)-4 ablaktengely, a sarkokon s a középső négy ablakot közrefogva, toszkán falpillérek. Az ablakok fölött egyenes szemöldökök, romantikus ornamentális dísszel, füles szalagkeretek. Az udvari homlokzaton nyolc, sima törzsű, talapzatos dór fejezetes oszlop alkot tornácot. Kontytetejét pala fedi. В első : Boltíves pincék. FENYŐHARASZT PUSZTA. Kastély (volt Podmaniczky-; ma a Hatvani Cukorgyár Célgazdaság üzemegysége) Története: 1868-ban épült. Zádor Anna és Rados Jenő megállapítása szerint „a kastély nagyvonalúsága kétségtelenül jelentős mester kezére vall”. Jellege: Földszintes, szabadon álló, téglány alaprajzú épület. Késői klasszicista, régebbi melléképülettel. Külső: A főépület főhomlokzatán oromzatos közép- és sarokrizalitok. 2 + 2+2-f2-(-2 ablaktengely, a középső egyik ablak eredetileg ajtó volt. Hat, ión oszlopos porticus alkotja a középrizalitot, lépcsős talapzattal. Fogsoros főpárkány, egyenes ablakszemöldökök, füles szalagkeretek. Az ablakok alsó vonalában egyszerű, kéttagozatú párkány osztja ketté a homlokzatot. Az udvari homlokzaton egy-egy sarokrizalit között (két-két ablaktengellyel) 12 toszkán oszlopos, hosszú tornác. Cserép fedésű kontytető, a tornác felett lapos félnyeregtető. A tornácra nyíló falon A—a—a—a—A—a—a—A—A tengelyek (a — ablak, A — ajtó). A melléképület Zádor és Rados szerint régebbi. A főépület főhomlokzat felőli bal oldalához csatlakozik. Provinciális, parasztos ízlésű épületformák. L alaprajzú, rövidebb szárával csatlakozik a főépülethez. Hosszabbik szárának két oldalán egy-egy kettős oromzatú, vaskos toszkán pillérekkel tagolt rizalit. Az egész melléképületet esetlen kéményalakú falpillérek díszítik. Különlegessége két lemélyített udvar, amelyek egy emeletnyire vannak az épület szintje alatt, itt a határoló épületrészek emeletesek. Belső: Érdektelen. Irodalom: Borovszky, I. köt. (képe : 149. old.). — Zádor—Rados, A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943, 224. LEBONTOTT MAJTHÉNYI-KASTÉLY Története: A templom közelében állt. Épült 1848-ban. 1945 után háromnegyedrészben lebontották, 1954-ben pedig a megmaradt mintegy hat szobányi terjedelmű rész került indokolatlanul lebontásra. Irodalom: Borovszky, I. köt. 161. VISEGRÁD. Szentendrei járás Története: Szórványos őskori leletek a község határából (Héjj Miklós, Visegrád. Bp. 1957, 5), Hallstadti В urnasírok a kőbányából és Hallstadt C lakótelep a fellegvárból — mindezek a terület korai lakottságát igazolják. Ugyanitt a római uralom I—II. századából származó őslakos (kelta?) telep nyomai kerültek elő. A Várkert dűlőben III. századból római villa, a Sibrik dombon pedig а IV. század elején épült római tábor, amelyhez а IV. század végéről a limes két őrtornya (Szentgyörgy pusztán és a kőbánya terű-