Dimény Imre: Mezőgazdaságunk traktorszükségletét meghatározó tényezők - A nagyüzemi gazdálkodás kérdései (Budapest, 1961)
A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Üzemtani Intézete ,,A nagyüzemi gazdálkodás kérdései” c. sorozattal olyan kisebb, de a folyóiratcikkek terjedelmét meghaladó feldolgozásokat kíván a mezőgazdasági és közgazdasági szakembereknek, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások vezetőinek, valamint a mezőgazdaságot irányító szerveknek, a tudományos és oktatási intézmények dolgozóinak a kezébe adni, amelyek a napjainkban egyre többoldalúan felvetődő agrárközgazdasági és üzemszervezési kérdésekről nyújtanak korszerű elemzést és megbízható gyakorlati eligazítást. Jelen kiadvány részletesen tárgyalja a mezőgazdaság gépesítésének főbb irányzatait, a gépesítés ütemét, a traktorpark összetételét, a második ötéves terv időszakában számításba veendő traktorlépcsőt. Foglalkozik a gépesítés és a gépállomások fejlődésével, jövőbeni feladataival, valamint a gépesítés, a munkatermelékenység és a gazdaságosság összefüggéseivel. Üzemi kísérleteken alapuló beható vizsgálatokkal elemzi azokat az okokat, amelyek Magyarországon az elmúlt időszakban a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek nem megfelelő kihasználását előidézték. Megalapozott számítások alapján — a népgazdaság teherbíró képességét, a természeti és a közgazdasági tényezőket, továbbá a kialakuló üzemi viszonyokat mérlegelve — határozza meg a magyar mezőgazdaság 1965. évi traktorszükségletének nagyságát és összetételét. Fontos elvként vonul végig a tanulmányban az MSzMP VII. kongreszszusának célkitűzéseiből adódóan az, hogy a második ötéves terv időszakában a gépesítéssel elsősorban közvetlen termésfokozó hatást kell elérnünk.