Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből (Budapest, 1960)
Tompa József: Újabb "szépírói nyelvtanunk" egy érdekes alakulatáról
ŰJABB „SZÉPÍRÓI NYELVTANUNK” EGY ÉRDEKES ALAKULATÁBÓL 269 47: télen, 69: kötélen, 71: nyáron, 99 stb.: égen, 202 stb.: téren, 310: szekéren) \ „aludtam... a száraz leveleiéi (Tersánszky: Kakuk M. II, 150; de levélen II, 226) I levelensuft (Kaffka: Állomások 286; Bárczi: A szótövek. 1958. 28). n é v: „tán egy [ember] nevezhető csak e [értsd: „lángész”] névén” (ríme: terem, Reviczky: ÖK. 1902. 349)* | „Szólíts édesen — családias kereszt névén” (versfordításban, Babits: Kisebb műford.2 59); „S most iérii-neven a Fukar vagyok” (Goethe—Kozma: Faust II, 36)* | „Ott engemet szeretnek s rossz névén — ki venné, hogy most könnyem hullatom ?” (Jékely Z.: Önpanaszok: i. m. 151) | „vannak bajok ... az igén, főnévén, mellék«eeera, számnévén ... kívül úgyszólván minden »szófajjal«” (Benkő Loránd: Nyr. LXXVII, 122). nyár: „És unott nedveket e régi földből színi, — vagy várni hév nyáron a bús menny záporát” (Babits: Én is fa vagyok: az 1909-i „Utinapló” című elbeszélésbe szőtt vers: ÖNov. 101). szekér: „Hetekig ültek [az utazó nők] lovon vagy szekeren” (Gárdonyi: Isten r.3 176) | ,,[A földesúr] kétkerekű szekeren nyargalász” (Krúdy: A vörös posták. 21)* | „A szekeren elküldtem a leányom és a feleségem” (Szabó D.: Az elsodort f.® II, 303) | szekéren alakkal rendszertelenül váltakozva Tersánszky prózai műveiben (1. Kakuk M. II, 18 kétszer, 19, 108, 304 kétszer, 349, 417; de szekéren uo. 16, 19 háromszor, 234, 236 stb.) I egy mai újságnyelvi példát 1. az I. részben. szél: „A fiúcskához szállók át a zord -— tűzviharon, szélén” (Lator László versfordításában: Nagyvilág 1957/4, 515). t é l: „ezen a bús télén -— milyen versek köszöntsék — színed” (Babits: Prológus: i. m. 160) | „Tavaszon, nyáron, őszön és télén túl — Már mosolyogva nézem az eget” (Juhász: Önarckép: i. m. 259; de uo. télen is van, pl. 148 és 279) I „Hogy hajt a hajtó, s a cél, névtelen, — Át völgyön, ormon, nyáron és télén” (Fodor József: Ne tartsatok: Kortárs 1958/5, 649) | „amit tehetsz: tedd teledig, — hogy télén túl — ne riasszon — a megbánás — új tavaszon” (Hidas Antal: Szürkül is már: Kortáis 1959/9, 321). tér: „Három szűz ül messze térén túl..., fonja fonák fonalát” (Babits: Laodameia: i. h. 83) | ,,[A tengerben lovas és ló] elmerül terentuli térig” (versfordításban, Babits: Kisebb műford.2 71) | „Mik zengnek utcán és térén” (ríme: terem, Juhász: Búcsú: i. m. 150) | „Elér-e hozzád hangom, a naív, bús — Juhászkolomp a végtelen térén” (ríme: értelem, uő: Gulácsy Lajosnak: i. m. 259; dee vers folytatásában a 261. lapon — sor belsejében -— már „téren és időn túl” van) | „időn, térén át” (uő: Ancsa él: i. m. 275; de uo. 187 és 323: téren) | „Lángészként fényleni s elveszni harctere«” (versfordításban, uő: i. m. 347) | „oly jó ha még terem — Pár álom, elfeledni: ezer fejszés térén — Mint ritkul drága erdőnk: ember, hit és remény” (Tóth Á.: Örök tavaszban járnék: i. m. 119) | „Valahol, túl időn s térén, — vizebb víz, sarabb sár terem (versfordításban; Szabó L.: Örök bar3. I, 92) I „a Prostitúció utcán-tere« kigyúllad” (uo. 73) | „Ily sokért nem vívtak. [!j — Soha csatatere«” (Balázs Béla: Mert a Szovjetföldön nemcsak kenyér terem: Az én utam 232). Az idézett példák zöme tehát lírai versből került ki, némelyik nem is eredeti magyar, hanem fordított szövegből; a legtöbb Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád és József Attila műveiből