Domokos Péter: Az udmurt irodalom története (Budapest, 1975)
Az udmurt irodalom története
murt nyelvbe (укно ’ablak’). A két százalékot sem üti meg tehát itt az orosz jövevények száma. A „Nyári est” 48, illetőleg 42 szava között egyetlen újabb jövevényelem sincs. Velük szemben pl. a „Munka” (Уж) című vers 62, illetve 50 szavában 7 régebbi, illetve újabb orosz átvétel található (копа ’kapál’, сеть ’háló’, фабрик ’gyár’, школа ’iskola’, книга ’könyv’, товар ’áru’, пристань ’kikötő’), azaz 14 százalék. A „Munka dalá”-nak39, illetve 37 szavából 5 az orosz eredetű (завод ’gyár’, станок ’esztergapad’, молот ’kalapács’, паравоз ’mozdony’, трактор) azaz mintegy 12—14 százaléka. Ez az eltérés is alapja lehet a régi és az új világ szembeállításának szinte pusztán a lexika eszközeivel. „Udmurtia” című költeményében a múltat a következő felsorolással jellemzi: korbács, zabla, kantár (урыс, кортнет, сермет), a jelent pedig így: traktorok, üzem, szövetkezet (тракторъёс, завод, коллектив). Az udmurt nyelv felnőtté válásának egyik feltétele a szókészlet gazdagítása, a költészet is csak általa léphetett egy zárt világból a XX. századba. Gerd arra törekedett, hogy az új szavak természetesen, plasztikusan hassanak a szövegekben, s például egy-egy új, idegenből vett tárgyfogalom neve mellé a cselekvés fogalmakat (sokszor többet is, szinonimák sorát) az udmurtból választotta, vagy új jelentésárnyalattal gazdagított egy-egy régi igét, ill. új igét alkotott eredeti tőből. Csupa mozgás és dinamika a „Vasút” (Поезд) című verse, amely egyébként szintén a forradalmat szimbolizálja: a vonat „elindul, dübörög, hív, siet, megnyugtat, remeg, füttyent és kiált” — s a kerekek messze maguk mögött hagyják a „fekete életet”, „fekete világot”. А поезд új szó, de minden cselekvése kifejezhető udmurtul, s ennek révén honosul meg a versben, majd az udmurt nyelvben is, kiszorítva onnan az egyébként szintén Gerd által próbálgatott чугун сю pec (’vas’ + ’út’) szókapcsolatot. Komoly erőpróbát jelent számára az ipari terminológia lirizálása is, az akadályokat azonban itt is legyőzi. Ha nincsenek is még olyan plasztikus megoldásai, mint pl. a magyar költészetben Tóth Árpádnak („Új isten”), vagy József Attilának („Munkások”, „Külvárosi éj”) — néhány igen szép és találó képe kiállja a fentiekkel való egybevetést is: „Az elektromosság lángol, fénylik, virágzik” (электричество жуа, пиште, сяськаясъке) — illetve „itt is, ott is villogó csillagok, elektromos virágok fény lenek” (отын но татын пазьгем кизилиос — , электричество сяськаос ворекъяло). A gyári munkafolyamatok sokféleségét valóságos futurista-szimultaneista igesorral érzékelteti: „Kezeink megállást nem ismernek [tulajdonképpen: megállatlanok], | törnek, vágnak | Faragnak, izzítanak, | Ütnek, lapítanak, | Fúrnak, hántolnak, | Csiszolnak, javítanak. | Teremtenek, [ Üj gépet alkotnak, | a népnek ajánlják . . .” | (Киосмы дугдылытэк | Тйяло, вандыло, \Лусйыло, зырдато, | Тышкало, панъгато, | Портило, вуштыло, \ Сузяло, тупато, \ Быдэсто — I Быль тйрлык кылдыто, | калыклы возьмато...) Igen nagy szerepet játszanak Gerd költészetében az udmurt nyelvben fel298