Egri Péter: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége - Modern filológiai füzetek 9. (Budapest, 1970)
I. Kafka és Proust módszerének átértelmezése
boita, mely az emberi élet kormeghatározta lényegét a jelenségvilág érzékletes visszatükrözésében juttatja érvényre. Ilyen változási sor figyelhető meg például Dickenstől Joyce-ig, a Copperfield Dávidtól a Finnegans W ake-ig. A realizmus XIX. századi formáját azonban nemcsak szétrombolni, hanem megújítani is lehetett. Századunk művészetének olyan jelentős polgári és szocialista alkotói, mint Thomas Mann, Bartók vagy Brecht, Aragon, József Attila vagy Semprun, a kor emberének — szemléleti módok, időszakok, nemzetek, művészeti ágak, műfajok, stílusok és egyének szerint elütő portréját úgy festették meg, hogy e képeken a kor emberének lényeges vonásai a modern művészet eszközeivel ütközzenek ki. Déry Tibor is azoknak a jelentős XX. századi művészeknek sorában van, akik a realizmus XIX. századi típusának tézisét és az ennek felbomlásából keletkező irányok antitézisét egy új, modern realista ábrázolásmód boltozó szintézisébe emelték. Avantgardista kezdetei után, azok tanulságait is felhasználva, már a harmincas években s kivált e korszak nagy regényében, A befejezetlen mondatban, majd az azt követő realista művek sorában Déry olyan szocialista szemhatárú, a magyar valóságból kiinduló, európai szintű eredeti művészi összefoglalást ért el, amely páratlan prózairodalmunk történetében. Amikor Déry modernségéről beszélünk, nem az Országúton vagy az Ébredjetek fel s nem is a kései, ismét elvonta!)!) s olykor avantgardista alkotások, a Lisztkukac vagy a Két absztrakció találkozik, hanem a Pesti felhőjáték, a Szemtől szembe, A befejezetlen mondat, a Felelet, a Niki és e kor novellisztikájának művészi jellegére, tehát egymástól gyakran meglehetősen különböző művek bizonyos közös vonásaira gondolunk. Ezeknek a vonásoknak összefogása, jellemzése és kiemelése érdekében vetjük egybe Déry ábrázolásmód-9