Egri Péter: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége - Modern filológiai füzetek 9. (Budapest, 1970)
III. Marcel Proust és Déry Tibor
rajza és színei helyenként átsütöttek a belsőkön, a saját jellegzetes tájképe, saját megfogalmazása, amely besugározta a magot, az utca meztelen anyagát. A házak, melyek formáikban, színükben, szagukban jellegzetesen Csáky-utcai házak voltak, minthogy ezekkel a formákkal színekkel és szagokkal kezdettől fogva a Csáky-utcában álltak, maga az utca, amely e házak megrögzített egymásutánjával, kövezetével, világításával jellegzetesen külső Lipótváros volt, minthogy épp azt nevezték el és ismerték külső Lipótvárosnak, ami a Csáky-utca volt, ez az egész test, mely részleteiből gyűjtötte össze jellemét — amely viszont megfestette a részleteket — maga is csak tagja volt egy nagyobb egésznek; ennek vérkeringése pedig különféle és távoli végekről különféle festőanyagokat sodort feléje. S mint ahogy a Csáky-utcát nem érthette meg — mint egy beszélgetésből kiszakított szót — aki nem ismerte földrajzi helyzetét a környező utcák között, a hullámokat verő s egymásnak továbbadó többi városrész körében, s nem idézte fel egyik érzelmi határán a budai erdők nedves leveleinek szagát, másik oldalán a gyárak koromfelhőit s messzebb a Gerbaud fénylő s meleg mignon- s tortaszíneit, a Belváros utcái is érthetetlenek maradtak annak a számára, aki nem látta meg a négy végükön lecsüngő külvárosokat.”169 169 I. m. I. 9—10. —• A befejezetlen mondat nyitányának szép stilisztikai elemzését nyújtja Fehér Ferenc Déry Tibor elbeszélései (1955) című kéziratos tanulmányában. 33 — 41. Fehér joggal mutat rá arra a veszélyre is, amelyet az ábrázolt tárgy bizonyos fokú szubjektivizálása, a sarjadzó képvegetáció az epikai plaszticitás szempontjából jelent. A fentebb vont Déry—József Attila párhuzam erre a területre már nem terjed ki. Ennek két oka van. Egyrészt a harmincas évek József Attilájából hiányzott Déry ekkori szektarianizmusa, túlfeszített szubjektivitása. Másrészt objektum és szubjektum viszonya szükségképpen más természetű az epikában és a lírában. A költészet műfaji keretei között József Attila Külvárosi éj című versének stílusa költőileg teljesen objektív. Ha A befejezetlen mondat nyitányában Déry hasonló stílusban ír, ennek valóság-10 Egri: Kafka és Proust 146