Egyed László: A föld fizikája - Általános geofizika 1. (Budapest, 1956)
Elöljáróban
ELÖLJÁRÓBAN Az ember képzeletének egyik legrégibb és legizgatóbb kérdése a Föld szerkezete és felépítése, s azoknak a megdöbbentő erőknek az eredete, amelyek a látványosságukban is lenyűgöző méretű hegységeket létrehozták. E kérdésre feleletet a természet alaptudományának, a fizikának teljes kibontakozása után lehetett csak várni. A fizikának azt a részét, amelynek érdekkörébe a Földdel kapcsolatos jelenségek tartoznak s amely a Föld belső viszonyainak megismérését tűzte ki célul, geofizikának nevezik. A Földre vonatkozó adatok mennyisége az utolsó 50 évben óriásivá duzzadt s minden év újabb meglepetéssel szolgál. E sok adat között látszólagos és valóságos ellentmondások vannak. A geofizika érdekkörébe tartozó jelenségeknél a fizika alapmennyiségeiként szereplő tömeg és idő, valamint a fellépő erőhatások mérete több nagyságrendben felülmúlja a laboratóriumi méreteket. Az ellentmondások egy része éppen erre a körülményre vezethető vissza. Ha valóban feleletet óhajtunk adni a Föld belsejének rejtelmeiről, akkor a Földre vonatkozó adatainkat egységes, ellentmondásmentes képbe kell öszszefognunk. Ezt a szintézist kíséreltük meg a következőkben. Minden ilyen szintézis magán tükrözi szerzője szemléletét. Ennek a szemléletnek az alapja a megfigyelési anyag, az objektív valóság. Az adatok rendezésénél, egymáshoz kapcsolásánál az összetartozást — éppen egyes megfigyelési tények hiánya miatt — nem mindig lehet eléggé alaposan alátámasztani. Ilyenkor nagyobb szerepe van a szerző szubjektív szemléletének. S ha nagyobb eltévelyedés mégsem csúszott be a szintézisbe, az elsősorban azoknak érdeme, akik sok értékes tanáccsal, észrevétellel segítettek abban, hogy a képzelet mindig a valóság közelében maradjon. Érdeme tehát Rántás KÁROLYnak, Renner jÁNOsnak és Scheffer ViKTORnak. Segítségüket ezen a helyen köszönöm meg. / 5