Élesztős László - Rostás Sándor (szerk.): Magyar nagylexikon 1. A - Anc - Magyar nagylexikon 1. (Budapest, 1993)

A

agyar 272 hormonokat (MSH). Az ~ felsorolt hormonjai fajspecifikus (poli)peptidek, amelyek az őket termelő sejtekből az ~ szinuszoidjaiba ürülnek, s onnan a nagyvérkörbe jutnak. Az ~ adenohipofí­­zis hormonjainak termelődését és a vérbe üríté­sét a hipotalamusz hipofiziotrop areájában ter­melődött és a hipofiziális portális érrendszeren át az -be jutó ún. hipofiziotrop releasing, ill. inhibi­ting (serkentő, ill. gátló) hormonok szabályozzák. A neurohipofízis idegi részében a hipotalamikus idegsejtek termelte hormonok csak raktározód­nak, innen ürülnek a vérbe. A neurohipofízis két fő peptidhormonja az oxitocin és a vazopresszin (v. antidiuretikus hormon). agyar: az ~^>agyarfogga\ ellentétben nem a szem­fogak, hanem a metszőfogak megerősödésével és megnyúlásával keletkező képletek, pl. az elefán­toknál (itt szemfogak egyáltalán nincsenek), me­lyek az ~at védekezésre, támadásra és munka­eszközként használják. Az afrikai elefánt eseté­ben mindkét nemnek lehet -a, az indiai elefánt­nál olykor egyik nemnél sem található meg. Ha kifejlődik, akkor a hímé sokkal erősebb, mint a nős­tényé. Öreg afrikai elefántbikák -a 4 m hosszúsá­gú is lehet, anyaga jól formálható, értékes (ele­fántcsont). Agyarfog. Kanok kormeghatározása az agyarfogak méretviszonyai alapján Agyarfog. Vegyes trófea (vaddisznóagyarfogak és szarvasgyöngyfogak) agyarfog: erősen fejlett, a szájüregből kiálló ebfogak, ill. más néven szemfogak megnevezése; egyes em­lősállatokban (disznófélékben, pl. sertések, főleg vaddisznók; egyes ragadozókban, macska- és ku­tyafélék) közismert védekező- és támadószerv. Kanokban fejlettebb, mint nőstényekben. Gyökér­csatornájuk tág, az ~ak fogmederben ülnek, fo­lyamatosan nőnek. A szépen fejlett - vadásztró­fea. Vadásznyelven a vadkan agyaras; a koca ki­sebb szemfoga a kampó, a felső - a bajusz. A —»tró­feabírálat az -párt v. a ragadozók agyaras kopo­nyáját értékeli. - Köznapi értelemben tévesen -magyarnak nevezik az ~at is. ágyás: 1. elsősorban virágok és zöldségnövények termesztéséhez használt, a talajfelszínből 10—20 cm magasan kiemelkedő, 1-2 m széles, növé­nyekkel beültetett foldsáv. Az -okát művelő utak, barázdák v. ritkábban -óbakhátak hatá­rolják, lehetővé téve a taposási kár csökkentését, a művelő eszközök pontosabb vezetését és a ba­rázdás v. ritkábban az árasztásos öntözést. A bolgárkertészetekben kiterjedten alkalmazták a zöldségtermesztésben, hosszúságuk ilyenkor 5- 10 m között volt. A —>biogazdálkodásban az ún. dombos - is elteijedt. 2. (népr) a szérűre kiterített, cséplésre, nyomta­tásra előkészített gabona, ill. a száradó szénából gereblyével összegyűjtött csomó, ágyasság, concubinatus <lat.>: (jog) férfi és nő házasságon kívüli tartós nemi viszonya. Az ~ot a római jog nem tiltotta. Erre a kapcsolatra is ér­vényesek voltak a házassági akadályok. A —>do­­minátus korának jogában a concubinatushoz szá­mos joghatás fűződött (pl. csak az ebből származó gyermekek voltak törvényesíthetek, ők apjuktól tartást igényelhettek). Justinianus azt vélelmez­te - a hátrányos társadalmi megítélésű - kikü­szöbölésére -, hogy a tisztességes múltú, szabad jogállású nő érvényes házasságot kötött (kivéve, ha az együttélők írásban mást nyilatkoztak). A középkortól büntetendő cselekménynek számí­tott, a megszégyenítő büntetésektől a vagyonszer­zési, öröklési képességből való kizárásig számos hátrány fűződött hozzá. A kér. egyházi törvény­­hozásban X. Leó pápa (ur. 1513-21) mondta ki az - tilalmát mind egyháziakra, mind világiakra.

Next