Élesztős László - Rostás Sándor (szerk.): Magyar nagylexikon 1. A - Anc - Magyar nagylexikon 1. (Budapest, 1993)
A
Allektó 578 ben V. vízzel átitatott talajban épült teknő- v. dobozszerű üreges szerkezeteké (->hajózsilip, metróalagút) -ífelúszás következtében szűnhet meg. —»Földművek rézsűi összefüggő sík, görbe v. összetett alakú -*csúszólap mentén mehetnek tönkre (—»csúszás, —*suvadás, —>rogyás). 2. Alaki amely az alakváltozásokkal járó elmozdulásokkal szembeni érzéketlenséget jelenti. Alaki -vesztéskor a szerkezetre ható erő v. erőrendszer kismértékű növekedése a szerkezet alakváltozásának aránytalanul nagy növekedését okozza, és ez tovább növeli az igénybevételeket. Az -vesztés jelenségét nyomott rudak esetében kihajlásnak, hajlított gerendák esetében kifordulásnak, lemez- és héjszerkezetek esetében horpadásnak nevezik. Az átpattanás az alaki -vesztés különleges esete, amikor valamely szerkezet véges elmozdulásokkal egy stabil egyensúlyi helyzetből egy másik stabil egyensúlyi helyzetbe megy át. - A helyzeti - elvesztése mindig, az alaki - elvesztése csaknem mindig a szerkezet teherbírásának és/v. használhatóságának megszűnéséhez vezet. Az ~i vizsgálatban az ~ot növelő erőket (hatásokat) hasonlítják össze az ~ot rontó erőkkel (hatásokkal) és hányadosukként számítják a biztonsági tényezőt, ill. különbségükként a biztonsági tartalékot. Modernebb felfogás szerint -»valószínűség-elméleti alapon vizsgálják az ~ot és határozzák meg a mű tönkremeneteli valószínűségét. Allektó: -»Aléktó alléi, allelomorf <gör.>: valamely -»génnek -»mutációval kialakuló alternatív formája, többnyire azonos kromoszómahelyen (-»lokuszon). Egy gén -jai a —»DAIS-molekula ->nukleotidsorrendjéhen térnek el egymástól. Egy génnek rengeteg -ja lehet, bár hatásukban ezek gyakran két csoportba, működő és nem működő ~ba sorolhatók. Az utóbbiak legtöbbször —»recesszió öröklődésűek. Az -ok száma a populáció nagyságától (is) függ. Egy ->haploid egyedben csupán egyféle, egy -»dip- Zoídban egy- v. kétféle - lehet. Az azonos ~t hordozó diploid —>homozigóta, a kétfélét hordozó —>heterozigóta. allélexpresszivitás: egy -mailéi hatása egy tulajdonság kialakulására. Legkönnyebben az egy génnel öröklődő bélyegeknél figyelhető meg (pl. a borsónak G. Mendel által vizsgált tulajdonságai mag- és termésalak, termet stb.). allélgyakoriság, géngyakoriság, génfrekvencia <gör.-lat.>: valamely -mailéi előfordulási gyakorisága egy adott —»populációban. Értéke 0 (hiányzik) és 1 (csak ez az alléi van) között változhat evolúciós tényezők hatására. Az - egy —ilokusz populációs jellemzésére szolgál (-»populációgenetika, gamétagyakoriság, genotípus-gyakoriság, -»evolúció). Meghatározható diploid genotípusgyakoriságok alapján: p = D+1/2H, ahol p az ~, D az alléit hordozó -»homozigóta, H a —>heterozigóta —»genotípusok gyakorisága, allélkölcsönhatás, génkölcsönhatás: az —>allétok egymáshoz viszonyított hatása. Az allétok lehetnek dominánsak, kodominánsák, szemidominánsak és recesszívck. Egy alléi domináns, ha génterméke elfedi a másik alléi (a recesszív) termékét, de előfordulhat, hogy a recesszív alléi inaktív, a recesszivitás mögött géntermékhiány húzódik meg (null alléi). Ha a ->heterozigótában mindkét alléi terméke kimutatható és új —»fenotípust eredményez (pl. az ->ABO-vércsoportrendszer), az allétokat kodominánsaknak nevezik. Ha a heterozigótában a domináns alléi fenotípusosan gyengébben fejeződik ki, mint a ->homozigótában, az alléi szemidomináns. A recesszív alléi a fentiekből következően csak homozigóta v. ->hemizigóta állapotban jelenik meg fenotípusosan. allelokemikáliák <gör.-lat.>: olyan vegyületek, amelyeket az élővilág egyes fajainak egyedei termelnek, és amelyekkel befolyásolják más fajok szervezeteinek növekedését, egészségét, viselkedését, szaporodását és ezeken keresztül a populációk biológiáját, sőt, az életközösségek szerkezetét és működését. Ezek a többnyire riasztó v. mérgező vegyületek bizonyos fokú védelmet, ill. védekezést jelentenek az elfogyasztás, zsákmányolás (prédáció), esetleg az élősködés (parazitizmus) ellen. Ilyen, más fajok élettevékenységét negatívan befolyásoló - a prokarióták és a gombák által termelt antibiotikumok, a bonyolultabb szerveződésű növények egyszerűbb szerveződésűekre gyakorolt, többnyire negatív hatásait közvetítő fitoncidok, a növények állatokra is ható másodlagos anyagcseretermékei, mint pl. a nem fehéijeeredetű és nem közönséges aminosavak, alkaloidok, szaponinok, különböző fenolvegyületek, különféle szteroidok, szerotonin, oxalát (pl. a sóskában és a rebarbarában), esszenciális olajok, a pillangósok tripszingátló vegyületei, a keresztesvirágúak pajzsmirigyellenes hatású anyagai, a cián-glikozidok stb. Az állati ~ közé sorolhatók pl. a békák, kígyók, skorpiók, pókok, méhek, darazsak ideg- és vérmérgei, a csalánozók csalánsejtjeinek toxinjai, a rovarok egyes feromonjai stb. Az ~ kialakulására mintegy “válaszul” létrejöttek az ezeket az anyagokat hatástalanná v. ártalmatlanná tevő mechanizmusok, védekezések (koevolúció; táplálékválogatás, xenobiotikumok átalakítása, méregtelenítés, immunválasz stb.). allelomorf: -mailéi allelopátia <gör.>: a növények közötti kölcsönhatás azon típusa, melynek során az egyik növényfaj (donor) valamilyen, a saját szervezete számára felesleges, esetleg káros anyagcseretermékeknek (pl. -*kolinok) a környezetbe juttatásával, annak közvetítésével többnyire gátlóan hat a másik növényfaj (recipiens) csírázására v. fejlődésére. Ilyen kolinok lehetnek gyökerek, levelek által kiválasztott (pl. dióból a juglon, fehér ürömből az abszintin) v. terméseikből kiválasztódó anyagok (eukaliptuszolaj, egyes magvak blasztokolinjai). A —>biogazdálkodásban gyakran alkalmaznak ilyen fajokból kivont vegyületeket növényvédelmi célból, s az ~t figyelembe veszik az okszerű vetésforgó összeállításakor is. Az ~ régóta ismert formája a ->talajuntság. Számos gyomnövény szintén - révén okoz kárt. A belőlük származó gátló