Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. összegyűjtött írások és beszédek - Erdei Ferenc összegyűjtött művei (Budapest, 1977)

I. Településtudomány, településpolitika

II. A PROBLÉMA FELDOLGOZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÜLFÖLDI ÉS HAZAI KUTATÁSOK A területi probléma számos tudományágnak régi kutatási témája, és a komplex összefüggések vizsgálatának is jelentős irodalma van. Mégis a tudományos feldolgozás még nem jutott el arra a fokra, hogy a gyakorlat számára kellően tisztázott és megfelelően megalapozott eredményeket nyújthatna. Ezért minden gyakorlati feladat megoldásához új tudományos erőfeszítésre van szükség. A tervszerű szocialista fejlesz­tés szilárd megalapozásához pedig az egész területi kérdéskomplexum teljes feldolgozá­sára, s a tervgazdaság adta lehetőségek sokoldalú figyelembevételére van szükség. Ennek megfelelően a területi fejlesztési tervek megalapozása érdekében nagyszabású tudományos vállalkozásokat szerveznek az egyes szocialista országokban, amelyekbe igen sok tudományág művelőit bevonják. A legnagyobb ilyen kutató együttes működik a Szovjetunióban és Kínában, az európai népi demokratikus országok közül pedig Bulgáriában és Csehszlovákiában. Ezek az előrehaladottabb kutatások igen sok mód­szeri tapasztalatot nyújtanak számunkra, de természetesen a mi területi problémánkat nem oldják meg. Az egyes tudományágak közül különösen nagy nemzetközi irodalma van a gazdaság­­földrajzi, településtudományi — város- és falurendezési —, ipartelepítési, mezőgazdasági rajonizálási, vízgazdálkodási, közigazgatási és demográfiai kutatásoknak. Mindezeknek az ágazati kutatásoknak az eredményei — elsősorban a szocialista országokból, de több vonatkozásban a tőkés országokból is - sokoldalúan felhasználhatók országunk regionális fejlesztési tervének a tudományos megalapozásához is, azonban természet­szerűen nem helyettesíthetik a saját kutatásainkat. A hazai kutatásokat pedig az jellemzi, hogy a komplex feldolgozásra korábban csak egyéni kísérletek történtek, viszont az ágazati kutatások több irányban is igen kiterjedtek és jelentős eredményekkel jártak. A főbbek a következők: A gazdaságföldrajzi kutatások során (Közgazdasági Egyetem - Markos, Radó -, az Agráregyetem - Enyedi, Bernáth - és az ELTE tanszékén - Mendöl valamint régebbi munkák: Princz, Fodor stb.) szinte az egész ország területét feldolgozták ebből a szempontból, anélkül azonban, hogy elfogadható országos szintézis megszületett volna. A mezőgazdasági rajonizálási tudományos munka több érdemes régebbi kezdemé­nyezés után (Magyary-Reichenbach, Görög, Csákány) az elmúlt években lendült fel újra (MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézete — Erdei, Csete, Márton -, az FM Tájkutatási Csoportja és a tájintézetek - Lőrincz, Bélák, Nagy L. - stb.), s annyi eredménnyel járt, hogy az ország mezőgazdasági rajonjai nagy vonalaiban kialakultak, s módszeres részletvizsgálatok indultak el. Az ipartelepítési, valamint a kereskedelmi és közlekedési területi vizsgálatok az első ötéves terv időszakában nagy lendülettel indultak meg (Területszervezési Intézet), azonban később részben abbamaradtak, részben egyes területekre szűkültek (egyetemi tanszékek). (114)

Next