Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. összegyűjtött írások és beszédek - Erdei Ferenc összegyűjtött művei (Budapest, 1977)
I. Településtudomány, településpolitika
speciális vizsgálatok állandó kölcsönhatása eredményeképp lehet megalapozott eredményhez jutni Éppen ezért a kutatási feladatokat ügy kell kitűzni, hogy a tervszerű és összehangolt részvizsgálatok, illetőleg ágazati kutatások mellett a területi probléma általános összefüggéseinek a feldolgozása is megkezdődjék, s e többágű munka során menetközben kell gondoskodni az összekapcsolásról és a kölcsönös orientálásról. A kutatási terv összeállításánál emellett azt kell alapul venni, hogy az egész kérdéskomplexum tudományos feldolgozása olyan időre megtörténjék, hogy a regionális fejlesztési terv a II. ötéves terv végére, 1965-re, előkészíthető legyen. A kutatási feladatok kitűzésének további kérdése, hogy milyen tudományos intézményekre lehet rábízni az egyes feladatok elvégzését, hogy az kellő színvonalon és a kellő időre tervszerűen teljesüljön. Azért probléma ez, mert sem az egész kérdéskomplexumra, sem az ágazati kutatások jelentős részére nincs intézet, amelynek ez a fő feladatát képezhetné. Ezért több esetben csak a tudományos munkahely magvát lehet megjelölni, míg a szükséges kapacitás megteremtéséről a továbbiakban kell gondoskodni. Mindezt figyelembe véve az alábbi távlati kutatási tervet lehet összeállítani. 1 Általános szervezési alapelvek. (Szervezéstudományi problémák: a szervezeti egységek száma, jellege, a centralizáció és decentralizáció kérdése, a különböző szervek egymásra hatása stb.) Felelős: MTA Állam- és Jogtudományi Intézete kifejlesztendő részlege. Határidő: 1961. 2. Az eddigi regionális kutatások összegezése. (Az MT határozat alapján végzett eddigi munka eredményeinek és következtetéseinek összefoglalása, és javaslatok a további összegező és részletkutatásokra.) Felelős: Építésügyi Minisztérium VÁTI. Határidő: 1960. 3. Magyarország gazdasági körzetei. (A gazdaságföldrajzi kutatások összefoglalása és az ország földrajzi alapon megvonható gazdasági körzeteinek a meghatározása.) Felelős: MTA Földrajztudományi Kutató Csoportja. Határidő: 1960. 4. A vízgazdálkodási keretterv felülvizsgálata. (Az újabb feltételek és igények alapján a terv felülvizsgálata, szükség szerint újabb kutatások alapján.) Felelős: Országos Vízgazdálkodási Főigazgatóság, Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet. Határidő: 1960. 5 A mezőgazdaság rajonizálása. (A járási szintű termelési körzetek egybevetése az alkalmassági övezetekkel és a mezőgazdasági termékszükséglet ötéves tervi igényeivel, s ennek alapján javaslat a területi fejlesztésre.) Felelős: MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézete. Határidő: 1961. 6. A mezőgazdaság mikrozónái. (A községi vizsgálatok országos elvégzése alapján a nagyobb körzetekben meghatározott termelés elhelyezése községek és községen belüli körzetek szerint.) Felelős: FM Tájkutató Csoport. Határidő: 1964. 7. Az ipartelepítési terv. (A 15 éves távlati tervben előirányzott ipartelepítési terv és ezzel együtt az ország területi ipari szerkezete.) Felelős: Országos Tervhivatal Távlati Főosztály. Határidő: 1964. 8. A közlekedési hálózat fejlesztési terve. (Az összes közlekedési nemekre kiterjedő hálózati terv.) Felelős: Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedéstudományi Tanszéke. Határidő: 1963. (116)