Erdei Ferenc: Város és vidéke - Erdei Ferenc összegyűjtött művei (Budapest, 1977)
Kérdések és feleletek - Makó
városok és nagyobb községek. Ezek pedig olyan távoli határrészekre terjesztették ki a maguk tanyarendszerét, ameddig a nagybirtok útjukat nem állta. Ily módon keletkeztek a történetileg megállapodott települések - városok és falvak - határai között a tanyákkal és majorokkal benépesült „puszták”. Ezekből szerveztünk az 1950-es években önálló községeket. Ám ezek vagy életképesek lettek, vagy nem. Más szóval, vagy tudtak önálló településekké konszolidálódni, vagy nem. Például a szóban forgó’ területen a makói tanyákból szervezett Rákos község nem, ez azóta már meg is szűnt. A vásárhelyi határból kihasított Székkutas község pedig minden jel szerint életképes. Más alapon Maroslele is, ami eredete szerint a Csanádi püspök uradalmának a majorsági községeként keletkezett. Óföldeák pedig éppen most van a válaszúton: vagy lesz belőle önálló életre képes település, vagy be kell olvadnia Makó vagy Vásárhely városi településébe, illetőleg Földeák falusi társadalmába. A településhálózati fejlesztési tervben a szóban forgó három község másmás minősítést kapott. Földeák: „alsófokú központ”, Maroslele: „részleges alsófokú központ”. Óföldeák pedig „falu”. A településhálózati ismérvek szerint mindhárom minősítés helyes is. A megítélés - illetőleg prognózis - próbája azonban az, hogy e mezőgazdasági települések nagyüzemi termelőszövetkezete hogyan stabilizálódik. És ez még nem dőlt el teljesen, bár a döntő lépések már megtörténtek. A gazdasági szervezés eddigi lépései egyértelműen megpecsételték Óföldeák sorsát. A község határának a fele a Gorzsai Állami Gazdasághoz tartozik, s ennek a központja Hódmezővásárhelyen van. Ez lehet, hogy Makóra kerül, de Óföldeákra semmi esetre sem. A határ kisebbik fele pedig a makói József Attila Termelőszövetkezet része. És ami még kimaradt, az a földeáki Dózsához tartozik. Tehát a község területe megoszlik a szomszédos városok és községek gazdaságai között. S maga a település sem olyan fejlett, hogy megálljon a maga lábán. A középkorban nevezetes falu volt itt, de az a török korban elpusztult. Azután pedig csak uradalmi majorok keletkeztek itt. Az 1945-ös földreform, az új tanyák épülése, a községi belterület kialakítása és házhelyosztás, valamint a községi önállóság sem lettek elegendők ahhoz, hogy itt önállóságra képes falusi település, illetőleg községi egység jöjjön létre. Földeák esetében más a helyzet. 1845-ben települt a falu a mai helyére, jórészt szegedi lakosokból, s hamarosan népes község lett belőle. Két termelőszövetkezete van (a Dózsa és a Kossuth), mindkettő erős nagygazdaság, s képes önálló életre. Lehetséges, hogy a kettő valamikor egyesül, de 532