Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások - A magyar irodalomtörténetírás forrásai 10. (Budapest, 1981)
Névmagyarázat és névmutató
Miklós Lad. László 972 Mikó Imre gróf (1805-1876) — Politikus, az erdélyi reformmozgalmak és művelődési törekvések egyik vezéralakja. 1859-ben megalapította az Erdélyi Múzeum Egyesületet és az Erdélyi Múzeumot. 924 Mikó Imre 932 Miksa, I. (1527-1576) - Magyar király, II. Miksa néven német-római császár. 231, 233 Miltiadész (i. e. V. század) - Az ő nevéhez fűződik a marathoni győzelem 490-ben; a perzsák elleni sereg fővezére volt. 701, 739, 742 Milton, John (1608-1674) - Angol költő, Cromwell külügyminisztere. 303, 680 Mirando la Pico 1. Picus M. Miskolci Csulyak István (1575-1645) - Ref. prédikátor. 1600-tól Thököly Miklós báró gyermekével Németországban tanult. Hazatérése után, 1607-től tarcali, szerencsi, miskolci, végül 1616-tól haláláig liszkai prédikátor volt. A ref. ortodoxia képviselője, a puritánus mozgalom ellensége. Felbecsülhetetlen értékű egyház- és művelődéstörténeti forrásanyag maradt fenn tőle. Ismert alkalmi költő volt. 256 Mizald Antal -Mizault (Mizaldus) francia orvos könyvét (Par is, 15 65) Nadányi János adta ki. 292 Mocsáry Lajos (1826-1916) — A dualizmus korának kiemelkedő politikusa. 1874-ben a Függetlenségi Párt alapító elnöke lett. Kossuth emigrációban kidolgozott nemzetiségi politikájának követője. A magyar társasélet (1855) és a Nemzetiség (1858) című munkái nagy visszhangot keltettek. 789, 790 Mocsy Mihály (1796—? ) — Ceglédi születésű orvosdoktor. Természettudományi művei a TGy-ben, a Literatúrai Lapokban és önállóan jelentek meg. A Századunk 1838. évfolyamában békítőleg akart közbelépni az akkor megindult Hegel-pörben (523), de békítő szándéka zárt fülekre talált. 87, 804 Mohamed, Mohammed (571-632) - A róla elnevezett mohamedán vallás alapítója. 229, 230, 541 Mohammed, II. (1430-1481) — Török szultán, Konstantinápoly elfoglalója. 1456-ban Nándorfehérvárt azonban nem sikerült bevennie. A „Győzedelmes” névvel illeték alattvalói, mert 12 országot és 200 várost csatolt birodalmához. 216 Mokry Benjámin - Ref. főiskolai tanár. 1805-től, kétéves németországi egyetemi tanulmányai után, Pápán tanított 1813-ig, majd Pesten történeti és nyelvészeti munkáját folytatta. (ET 32. köt. 205.1.) E.-t Epiktetosz-fordítása érdekelte. 803 Moldoványi József - Megyei biztos Tolna megyében. Cikkei, földrajzi, pedagógiai stb. írások, a TGy-ben jelentek meg. 803 Moleschott, Jacob (1822-1893) - Németalföldi fiziológus. Előbb Zürichben volt egyetemi tanár, 1879 után a római egyetemen működött. 90, 96, 101, 796 Molière, Jean-Baptiste Poquelin (1622-1673)658, 764, 775, 782 Möller Dániel Vilmos (1642—1712) - 1660-tól Lipcsében, Wittenbergben, Dániában tanult. Sokat utazott, 1670-től Pozsonyban, szülővárosában tanított. A protestáns üldözések elől Németországba menekült, Altdorfban a történelem és a metafizika tanára lett. 184 munkája jelent meg: híres polihisztor volt. (ET 32. köt. 109.1.). 801 Molnár Aladár (1839-1881) - Pesti ref. filozófia-tanár, Erdélyi diákja volt. Igen fiatalon kitűnt filozófiai tanulmányaival, főleg bölcsészettörténeti érdeklődésével. Erdmann alapján írta meg A pszichológia vázlatát 1864-ben. 139, 202, 804 Molnár Albert 1. Szenei Molnár Albert Molnár Gergely - Ref. tanár, a wittenbergi egyetemen tanult, 1556-tól a kolozsvári iskola vezetője. 1564-ben halt meg. 255 Molnár Sámuel 97 3 Mompesson, Giles Sir (1584-1651) - Angol politikus. Spedding idézett monográfiájának (1. 965.1.) 98—99. lapján foglalkozik M. és Bacon kapcsolatával. Monakhi Sebestyén — Monaki János füleki várkapitány öccse. 1619. szeptember 3-án Bethlen Gábor csapatainak egyik vezéreként állt Kassa falai alatt. 151 Mondor - XVII. századi francia utcai komédiás. 772 Montaigne, Michel Eyquem de (1533-1592) - Francia író. Leghíresebb műve Esszéi. Szkepticizmusa a józan ész lázadása korának kérkedő tudálékossága ellen. A pedagógia is őt tekinti a modern neveléstan megalapozójának. 226, 259, 520, 810 1084