Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés (Budapest, 1966)

I. rész: Általános rész

3. ábra. Az erdő elterjedése hazánkban a honfoglalás idején (Homan—Gergely nyomán) ártéri erdőket, amelyeknek maradványa mint az ohati sziki erdő' ma is ismert.Tud­juk, hogy régen ártéri erdő volt, tehát az elszikesedés a faállomány alatt követke­zett be. A honfoglaláskori térképen a Delibláti homok nagyrésze erdősült, amit az ottani rozsdabarna erdőtalajok is bizonyítanak. A II. József korabeli térképet a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet eredeti levéltári anyagból állította össze. II. József 1785-ben elrendelte hazánkban is a művelés alatt álló földek felmérését. Az osztrák tartományokban ezt a munkát nagyrészt már előzőleg elvégezték. A rendelet megjelenése után a számbavétel nagy ütemben folyt hazánkban is. Ennek köszönhető, hogy a rendelet 1790-ben történt visszavonásáig az ország nagyrészéről elkészültek az alaptérképek, amelyeken az erdőket is részletesen ábrázolták. Az 1790. évi állapotot mutató térkép (4. ábra) a honfoglalás korival egybevetve jól szemlélteti a török hódoltság idején a Duna — Tisza közén történt erdőirtásokat. Eltűnt a Kecskemét — Cegléd közötti többé kevésbé összefüggő erdő. A Fülöpszállás — Kiskőrös — Kiskunhalasi erdőtömbből csak maradványokat találunk. Természetesen a lakosság növekedése a telepü­lések körüli erdők letárolását és mezőgazdasági művelésbe vonását eredményez­te. Pl. a Bakony —Vértes —Pilis hegységeknek a honfoglaláskor szinte össze­függő nagy erdőterülete a XVIII. században már inkább a maihoz hasonló képet mutat. Az egész Dunántúlon és az északi hegyvidéken felismerhető az erdő­sültségnek a települések sűrűségének növekedésével együttjáró csökkenése. Érde­kes viszont, hogy a Rábaközben az erdők területe nőtt, valószínűleg a lecsapolások, ii8

Next