Erdey-Grúz Tibor (szerk.): Hazánk, Magyarország 2. (Budapest, 1975)
Művelődésügy
A kommunistákon kívül a baloldali szocialisták és haladó polgári értelmiségiek közül is igen sokan kényszerültek elhagyni az országot: ők is több lapot alapítottak külföldön. Ezen kívül a cseh, a román és a jugoszláv kommunista pártoknak megvoltak a maguk magyar nyelvű orgánumai, mint például a „Híd” Jugoszláviában, a „Magyar Nap” Moravska Ostravában (Csehszlovákia), a „Korunk” Romániában. Az utóbbi fontos szerepet töltött be a magyar sajtóban. Bizonyos mértékig híd volt az emigráció és a hazai olvasóközönség között, publikációs lehetőséget biztosítva a baloldali magyar íróknak. A belföldön megjelent első illegális kommunista lap címe „A Kommün” volt. Az 1924-ben újjászervezett kommunista párt 1925-től 1933-ig Bécsben adta ki „Új Március” című hivatalos lapját, amelyet illegálisan terjesztettek Magyarországon. 1928 és 1936 között belföldön, illegálisan jelent meg az „Ifjú Proletár” című ifjúsági lap és „A Kommunista” című litografált hírlap, amely kiterjedt levelező hálózattal rendelkezett, és egyes számait Derkovits Gyula illusztrálta. Új alapokon, a fasizmus elleni széles körű népfront gondolatát propagálva jelent meg 1937—38-ban Prágában a „Dolgozók Lapja”. Finom hártyapapírra nyomva hozták be az országba 20—80 oldalas számait. Már a második világháború alatt, 1942-ben jelent meg az illegális úton előállított „Szabad Nép”. Fasisztaellenes nemzeti összefogást hirdető munkájának volt eredménye az 1942. március 15-i nagy, háború- és Hitler-ellenes béketüntetés. Szerkesztője a mártírhalált halt Rózsa Ferenc volt. Első vezércikkét Schönherz Zoltán írta, akit a fasiszta csendőrök szintén meggyilkoltak. A kommunista párt másik illegális sajtóterméke a háború alatt a „Béke és Szabadság” volt, ezt Ságvári Endre szerkesztette. Őt ugyancsak agyonlőtték a fasiszták. A párt és a haladó értelmiség vezetőinek széles kapcsolatát építették ki a fél-legális marxista folyóiratok: a „Szocialista Munkás” és a „Forrás”, továbbá a „100%”, amelyet Tamás Aladár szerkesztett, valamint a „Társadalmi Szemle”. A párton kívüli írók és publicisták kiváló gárdáját vonultatta fel a népfront-összefogás jegyében az 1936 végén Vértes György szerkesztésében indult „Gondolat”. A folyóirat munkatársa volt többek között József Attila, Radnóti Miklós, Molnár Erik, Bálint György, Gelléri Andor Endre, Veres Péter. A „Gondolat” fontos szerepet töltött be a nemzeti összefogást hirdető Márciusi Front megalakításában. A szovjet hadseregben harcoló magyarok lapja a „Magyar Újság” volt, amely nevét később „Új Szó”-ra változtatta; szerkesztője Kassai Géza. Illés Béla is tevékenyen részt vett szerkesztésében, különösen 1945—46 között. A magyar sajtó a felszabadulás után. Amilyen gyökeresen megváltozott Magyarországon a második világháborút követően a hatalom jellege, s átalakultak a társadalmi viszonyok, annyira megváltozott az időszaki sajtó helyzete és szerepe is. A szocialista sajtó kialakulása. A második világháború alatt legálisan csak néhány baloldali lap jelenhetett meg. Ezek is többnyire csak a sorok közé rejtett célzásokkal utalhattak a nép és a nemzet valódi érdekeire. Ilyen szerepe volt a „Magyar Nemzet”-nek, a „Kis Ujság”-nak, a Független Kisgazda Párt orgánumának és a „Mai Nap” című napilapnak. 1944 márciusának végén, a német megszállók bevonulása után e lapok kénytelenek voltak beszüntetni megjelenésüket; természetesen ez lett a sorsa a szociáldemokrata „Népszaváénak és a parasztpárti „Szabad Szó”-nak is. Az ország fokozatos felszabadítása után már 1944 novemberében és decemberében megjelent két nagy vidéki lap, a szegedi „Délmagyarország” és a debreceni „Néplap”. 1945 januárjában indult Budapest felszabadulás utáni első napilapja, a „Szabadság”. Az ország teljes felszabadítását követően sorra jelentek meg a legálisan működő politikai pártok lapjai: a kommunista „Szabad Nép”, a szociáldemokrata „Népszava”, a parasztpárti „Szabad Szó”, a kisgazda párti „Kis Újság”, a polgári demokrata párti „Világ” és a független, polgári „Magyar Nemzet”. A felszabadulást követő években látott napvilágot a szociáldemokrata esti újság, a „Világosság”, később az „Esti Budapest”, valamint Boldizsár Iván hetilapja, az „Új Magyarország”. Debrecenben indult el az első irodalmi lap, a „Magyarok”. Az irodalmi fáklyát a kommunisták által alapított „Csillag” vette át. Ez a lap lett később a Magyar írószövetség orgánuma. A Parasztpárt lapja, a „Válasz” 1946-ban éledt újjá. 1948-ra a népi demokráciával szemben ellenséges politikai irányzatok vereséget szenvedtek, a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó osztályok hatalma teljessé vált. A sajtót újjászervezték. Négy országos napilap jelent meg: a „Szabad Nép”, a párt hivatalos lapja, a „Népszava”, a szakszervezetek sajtóorgánuma, a pártonkívüli „Magyar Nemzet” főként az értelmiség számára és az ifjúság napilapja, a „Szabad Ifjúság”. A magyar újságírói gárda lényegében kicserélődött: a szerkesztőségekbe százszámra kerültek a tehetséges munkás- és parasztfiatalok. A sajtó igen fontos szerepet töltött be a tömegek mozgósításában, tudatformálásában. Mint kulturális eszköz mindenkor 588 tue HOtitíiui кпгЛяпг' i^~—i SZABAD »”*'** *** _____ »■» МШИ"»«____________ fevmn*. mi ИИ • A gyiSztlem ünnepén 0 ПОДУ2? Ь6Кв * párisi értekezlet előtt У ИоЫпг Indit r any nt mája tUmm м I * 4 я mmgjmr ягяя]я! *■ lift jmnAut »«пай! fee: if:'- zlrirt -Z-ZZZ . —SFCS Bcs rélgelés Becsben ÉLrESérr a hazatérő Károlyi MibáDya! iÄhÄTSiÄi щШЩ _IWIiSi tiHniM» _ gjlgSäl A „Szabad Nép” egyik száma