Erdey-Grúz Tibor (szerk.): Hazánk, Magyarország 2. (Budapest, 1975)
Tudományos élet
Műanyagipari Kutató Intézet (1949) Budapest Műszeripari Kutató Intézet (1950) Budapest Nagynyomású Kísérleti Intézet (1949) Budapest Nehéz Vegyipari Kutató Intézet (1949) Veszprém Posta Kísérleti Intézet (1891) Budapest Számítástechnikai Koordinációs Intézet (1968) Budapest Szerves Vegyipari Kutató Intézet (1949) Budapest Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (1953) Budapest Távközlési Kutató Intézet (1949) Budapest Textilipari Kutató Intézet (1949) Budapest Tüzeléstechnikai Kutató Intézet (1957) Budapest Vasipari Kutató Intézet (1949) Budapest Vasúti Tudományos Kutató Intézet (1951) Budapest Villamosenergiaipari Kutató Intézet (1949) Budapest Villamosipari Kutató Intézet (1949) Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet(1952) Budapest Orvostudományok: Human Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet (1912) Budapest Onkopathológiai Kutató Intézet (1954) Gödöllő Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (1949) Budapest Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (1957) Budapest Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet (1949) Budapest Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet (1864) Budapest Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (1953) Budapest Országos Kardiológiai Intézet (1957) Budapest Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (1901) Budapest Országos Közegészségügyi Intézet (1927) Budapest Országos Munkaegészségügyi Intézet (1949) Budapest Országos Onkológiai Intézet (1952) Budapest Országos Rheuma és Fiziotherápiás Intézet (1951) Budapest Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (1956) Budapest Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet (1884) Budapest Országos Traumatológiai Intézet (1940) Budapest Társadalomtudományok: Agrárgazdasági Kutató Intézet (1954) Budapest Belkereskedelmi Kutató Intézet (1959) Budapest Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet (1962) Budapest Építésgazdasági és Szervezési Intézet (1957) Budapest Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont (1963) Budapest Gazdaságkutató Intézet (1967) Budapest Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet (1967) Budapest Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet (1963) Budapest Konjunktúra- és Piackutató Intézet (1964) Budapest Népességtudományi Kutató Intézet (1963) Budapest Pénzügykutatási Intézet (1968) Budapest Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete (1968) Budapest Természettudományok: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (1919) Budapest Magyar Állami Földtani Intézet (1869) Budapest A tudományos egyesületek és folyóiratok. Magyarországon a tudományos egyesületek és társaságok tekintélyes múltra tekinthetnek vissza, s hasonlóképpen vannak nagymúltú tudományos folyóiratok is. A felszabadulás után, majd a szocialista átszervezés folytán új lendületet kaptak e tudományos orgánumok is, és azóta a szocialista építés elismert tényezőivé váltak. A tudományos egyesületek és társaságok. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya értelmében az állampolgárok társadalmi, kulturális és gazdasági tevékenységük fejlesztése érdekében önkéntes szervezeteket hozhatnak létre. Ezek a szervezetek (egyesületek, társaságok, társulatok, körök) jogi személyek, és megalakulásukat, szervezetüket, működésük alapelveit jogszabályok határozzák meg, amelyeket felügyeleti szervük hagy jóvá. A tudományos egyesületek és társaságok részben a Magyar Tudományos Akadémia, részben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve egyes minisztériumok felügyelete alá tartoznak. A Magyar Tudományos Akadémia a tudományos kutatás eredményeinek társadalmi úton való terjesztésére, valamint a tudományos munkát végzők szélesebb körének összefogása és a gyakorlati szakembereknek a tudományos munkába való bevonása érdekében tudományos egyesületeket és társaságokat szervezett, részükre tudományos és anyagi támogatást nyújt, s tevékenységük felett tudományos és egyesületi jogi felügyeletet gyakorol. A Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó tudományos társaságok (1973-ban) a következők (zárójelben alapítási évük): Körösi Csorna Társaság (1968) Magyar Államtudományi Társaság (1967) Magyar Biofizikai Társaság (1961) Magyar Biokémiai Társaság (1962) Magyar Biológiai Társaság (1952) Magyar Földrajzi Társaság (1872) Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1911) Magyar Közgazdasági Társaság (1959) Magyar Néprajzi Társaság (1889) Magyar Numizmatikai Társulat (1970) Magyar Nyelvtudományi Társaság (1903) Magyar Parazitológusok Társasága (1963) Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság (1962) Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat (1878) Magyar Történelmi Társulat (1867) Ókortudományi Társaság (1958) E társaságok nagyobb részének vidéki helyi csoportjai vannak, s a tagok száma egy-egy társaságban 120 és 3200 között változik. Még nagyobb azoknak a tudományos egyesületeknek a száma, amelyek egyáltalán nem vagy csak közvetve tartoznak az Akadémiához. Közülük sok a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) tagja. Ezek 1973-ban a következők (zárójelben alapítási évük): 647