Erdey-Grúz Tibor (szerk.): Természettudományi lexikon 1. köt. A-C. - Természettudományi lexikon 1. (Budapest, 1964)
A
Ackermann 26 Actinomycetales Ackermann, Wilhelm (1896— ): német matematikus. Hilbert tanítványa, matematikai logikai munkássága nevezetes. Acoela <(gör.-ből), bélüregnélküliek: —*■ örvény- Jérgek. Acoelomata <gör.-ből>: —►testüregnélküliek. Aconcagua: az -*• Andok 6958 m magas csúcsa. Aconitum <gör.): -r sisakvirág. Acorus <lat.): -rkálmos. acre [éko], ac, A: földmérésnél használt angol, ill. amerikai területmérték, kb. 0,7 kát. hold; pontosan: 1 ac (angol) = 40,46849 ár, 1 ac (amerikai) = 40,46873 ár. Acreodi <gör.>: (ősi) az ősi ragadozók (-+Greodontaj egyik csoportja. Paleocén-eocénbeliek. Acrodelphis <gör.-ből): (ősi) miocén—pliocénkori -rfogascet. Némely fajának egy-egy Állkapcsában 240 fog van. acrodont fogak \gör—lat.-ból), ránőtt fogak : a fogak elhelyezkedésének az a módja, amikor a fogak az állkapocs szegélyén ülnek; nincsen gyökerük. Ilyen foguk van a hidasgyíkoknak, egyes gyíkoknak és a kígyóknak (-»még fogak). acromion <gör.>: a lapockatövis oldalirányú kiemelkedése. Magassága a lapockatövis csúcsának a talaj síkjától mért távolsága nyugodt testtartású, élő emberen. A -rtestmérőpontok egyike. ÁCS: —► American Chemical Society. Ács Ernő (1907— ): a műszaki tudományok doktora, a Távközlési Kutató Intézet igazgatója, Kossuth-díjas. A fényvezérlésű telefonközpont egyes elméleti kérdéseire vonatkozó kutatásai jelentősek. acsalapu: keserűlapu. A-csillagok, A-tipusú csillagok: —’-csillagszínkép- osztályok. Acta <lat. ’napló’): I. az MTA idegen nyelvű tudományos folyóiratainak címe. Természettudományi, ill. rokon területeken a következő ~k jelennek meg: Acta Agronomien Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Biologica A. S. H. Acta Botanica A. S. H. Acta Chimica A. S. H. Acta Chirurgica A. S. H. Acta Geologica A. S. H. Acta Mathematica A. S. H. Acta Medica A. S. H. Acta Microbiologica A. S. H. Acta Morphologica A. S. H. Acta Paediatrica A. S. H. Acta Physica A. S. H. Acta Physiologica A. S. H. Acta Technica A. S. H. Acta Veterinaria A. S. H. Acta Zoologien A. S. H. E folyóiratok az illető terület eredeti tudományos kutatásainak eredményeit közlilc angol, francia, német v. orosz nyelven. — 2. A tudományok területén általában olyan folyóiratok neve, amelyekben több nyelven jelennek meg értekezések. Pl. Helvetica Chimica Acta, Elektrochimica Acta. Acta Mineralogica Petrographies: kőzet- és ásványtani témákkal foglalkozó tudományos folyóirat a szegedi József Attila Tudományegyetem Ásvány—Kőzettani Intézetének kiadásában. 1943-tól jelenik meg. Acta Scientiarum Mathematicarum: a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetének 1922-ben indított matematikai folyóirata. Világnyelveken közöl önálló eredményeket tartalmazó értekezéseket. Acteonella <gör.): (ősi) az -regyenesidegúek közé tartozó, középtermetű, vastag házú csiga. A —-krétára jellemző, de első képviselői a legfelső triászban megjelentek. ACTH: -+adrenokortikotrop hormon, -*■hormonok:. Actiniaria, tengeri rózsák: (áll) a -rhatosztatúak alosztályának egyik rendje. Actinidiaceae pgöi'.-böl): a Theales rend családja. К-ázsiai fák v. liánok aktinomorf szimmetriájú, egy- v. kétivarú virágokkal. Az Actinidiak termése ehető, C-vitaminban gazdag. Jelentőségüket Micsurin emelte ki, aki számos új fajtát állított elő. Actinochaeta <gör,): -*-polárossertéjüek. Actinoderma <gör.): -t-polároshőrűek. Actinomyces <gör. ’sugár -f gomba’ szóból): (mikrobiol) az —► Actinomycetales nemzetsége. Nem saválló, de Gram-pozitív színeződésű szervezetek. Igazi micéliumot képeznek, de konídiumot nem. Micéliumuk szabálytalan darabokra esik szét. Anaerobok v. mikroaerofilek. Állati és emberi kórokozók: actinomycosist (a szövetek gennyes, sarjadzásos elváltozása) okoznak. Actinomycetaceae <gör.>: baktérium. Actinomycetales {gör.-ből), sugárgombák : a baktériumok és a gombák között morfológiailag és biológiailag átmenetet képező szervezetek; a talajok jellemző és fontos élőlényei. Számuk a kerti talaj 1 g-jában mintegy 14 millió, a szántóföldtalaj 1 g-jában 22 millió. Erdei talajokban és a hazai szikes talajokban is tömegesen élnek. A magasabb rendű növények gyökerei körül a gyökérzónában (a -rrizoszférában) is megtalálhatók. Számos fajuk illatanyagokat termel, s ez okozza tavasszal és esők után a jellegzetes „földszag”ot. Fontosak az elhalt növényi maradványok elbontásában és a humuszképzésben is. Számos fajuk -*■ antibiotikumokat termel. Acteonella gigantea