Erdey-Grúz Tibor (szerk.): Természettudományi lexikon 6. köt. Sz-Z - Természettudományi lexikon 6. (Budapest, 1968)
V
768 víz К-vitaminnal a dikumarin stb. Ilyen a különféle szulfonamid-szérmazékok hatása, melyek a p-amino-benzoesav antagonistái. A p-aminobenzoesav a mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges. A szulfon-amidok számos fertőző betegség esetén igen hatékony antibakteriális gyógyszerek. —- A ess biológiai hatásának módja többnyire ismert. — A ~ közé sorolt anyagok némelyike egyes mikroorganizmusok növekedéséhez feltétlenül szükséges (növekedési bioszanyagok). — írod. Doby G.: Növényi biokémia. Bp., 1960; Straub В. Brúnó: Biokémia. Bp., 1965. vitellin: a tojás sárgájából izolálható foszforproteid (—*■fehérjék). viterbit: vulkáni alkálikőzet, leukoszienites kémizmussal. Típusos összetétele: 42% nátronszanidin, 11% plagioklász (an66) 38% leucit, 7% augit és biotit, 2% éreásvány. Vitex, barátcserje: ->-verbénafélék. Vitis: szőlő. vitorla: 1. (fiz) hajókra szerelt aerodinamikai felület, amely a hajó haladási ellenállásának leküzdéséhez szükséges hajtóerőt termeli. A ~n a hajtóerő részben a szélnyomástól származik, részben pedig (főleg az újabb, tökéletesebb ~s hajókon) a ~n keletkező aerodinamikai felhajtóerőt is hasznosítani lehet. Elméletileg a~ véges fesztávolságú, nagyjából függőleges tengelyű félszárnynak tekinthető. Aerodinamikai szempontból annál kedvezőbb, minél karcsúbb, tehát minél nagyobb az oldalviszonya (a magasság és a szélesség aránya), valamint minél kisebbek a veszteségek. A veszteségek egyik legjelentősebb összetevője az árboc és a~ között fellépő résveszteség, amit korszerű ~s hajókon a rés megszüntetésével küszöbölnek ki (Marconi-árbóc). — 2. (bioi) -+palangium. Vitorla: (csili) —>- Vela. vitorlázó repülés: a motor nélküli repülés technikailag tökéletesebb válfaja (кlórepülés), amelynek során a nagyteljesítményű motor nélküli repülőgép (vitorlázó repülőgép) vezetője nem csupán az indításkor kapott helyzeti energiát (az indítási magasságot) használja fel a repülőút megtételére, hanem ezenkívül a lejtő mentén fellépő emelő széláramlatokat is hasznosítja. A ~hez aránylag jó —►siklószámú, aerodinamikailag igen kedvező kialakítású repülőgépeket szokás használni. E gépek általában (az -►indukált ellenállás csökkentése érdekében) rendkívül karcsú, nagy fesztávolságú szárnnyal készülnek; de a gép kialakításában egyébként is a káros ellenállás nagymértékű csökkentésére törekszenek. A korszerű nagyteljesítményű vitorlázó repülőgépek siklószáma 1 : 30 — 1 : 40, vagyis 1 km magasságból ezek a gépek még 30 — 40 km vízszintes utat repülhetnek be anélkül, hogy közben emelő áramlatokat kellene kihasználniok. — A~ ma a repülősport legelterjedtebb válfaja. Fejlesztésének igen sokat köszönhet a kis sebességek aerodinamikája, valamint a modern áramvonalazási technika. A ~ légkörkutatási célokra és különleges aerodinamikai kísérletekhez is felhasználható, vitorlázó repülőgép: —-vitorlázó repülés. Vitosa: 20 km hosszú hg. Bulgáriában, a -V Szófiai-medence D-i peremén, szienitből, körül kréta időszaki andezit gallérral. A Szredna Gora vonulat tagja. 2000—2200 m-es tönkfelszínéből emelkedik ki a Cserni-csúcs (2290 m). (Térképét -*■Bulgária.) Vitreoscillaceae: -*■baktérium. vitrinit: -*kollinit. vitriololaj: a fölös kén-trioxidot tartalmazó tömény kénsav régies neve. vitrit: a feketekőszén-féleségek 4 sávféleségének egyike ( -►szénkőzettan ). vitrofiros szövet: a vulkáni kőzetek üveges alapanyagú —•porfiros szövete. vitrokeram: szitall. vitrolli emelet, vitrollien: (földt) a monszi emelet (—-eocén) édesvízi kifejlődése Dél- Franci aorsz ágban. VITTJKI: —"Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. vitustánc: —-izo m m о zgás. Viviani, Vincenzo (1622—1703): olasz matematikus. Főleg elemi geometria, felszín és térfogatmeghatározási kérdésekkel foglalkozott. Meghatározta a ~-test és ^-levél köbtartalmát, ill. felszínét. vivianit: (ásv) Fe3(PO,)2 ■ 8H20 összetételű, monoklin rendszerű ásvány, prizmás v. táblás kristályai vannak. Hasadása, transzlációja a gipszéhez hasonló. Színtelen, levegőn az Fe2+ részben Fe3+-má oxidálódása során megkékül. Érctelepeken másodlagos; foszfátoldatok és vas(II)vegyületek reakciótermóke. Viviparus, régebben Vivipara, Paludina: (ősi) édesvízi Mesogastropoda csiga (—+keresztezettidegüek), a krétától máig él. Nálunk a legfiatalabb harmadidőszaki üledékekben gyakori, vivőfrekvencia: -►vivőhullám. vivőhullám, hordozóhullám: (hírad) nagyfrekvenciás hullám, amelyet hírközlésre használnak fel oly módon, hogy valamelyik jellemzője (amplitúdója, fázisa, frekvenciája) a közlendő információnak megfelelően változik (—•■moduláció). A vezetéknélküli —*■híradástechnikában a ~ képezi az elektromágneses hullámot. A vezetékes híradástechnikában a ~ felhasználásával egy vezetéken egy időben több információt továbbítanak. A ~ frekvenciája a vivőfrekvencia. víz, H20: színtelen, vastag rétegben kékes színű, íztelen, szagtalan folyadék, op.-ja, valamint az atm nyomáson mért fp.-ja a C° hőmérsékleti skála alappontjai-. 0,00, ill. 100,00 G°. A~ sűrűségének +4 C°-on van a maximuma. A ~ fagyása térfogatnövekedéssel jár, mert a jég sűrűsége a folyékony vízénél kisebb. Ezért a jég op.-ja (a legtöbb más anyagéval ellentétben) a nyomás növelése hatáséra csökken. — A ~ fajhője más anyagokéhoz viszonyítva vitellin