Fehér Attila (szerk.): A növények molekuláris biológiájától a zöld biotechnológiáig. Dudits Dénes akadémikus 70. születésnapjára (Budapest, 2014)
IX. Dudits Dénes: Honnan hová tart a zöld agrár-biotechnológia Magyarországon?
A KÖTET SZERZŐI 279 Koncz Csaba kutatócsoport-vezető Max Planck Institut Für Pflanzenzüchtungsforschung Carl-von-Linné-Weg 10, D-50829 Köln, Németország 1977-ben végzett biológusként a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Diploma- (1977) és egyetemi doktori (1978) dolgozatát az MTA Szegedi Biológiai Központjában készítette Venetianer Pál szakmai irányítása alatt. 1977-től 1987-ig Dudits Dénes csoportjában dolgozott az SZBK Genetikai, majd Növénybiológiai Intézeteiben. 1979-ben egy hónapos tanulmányúton volt Jeff Schell és Marc Van Montagu genti intézetében, majd 1980-81 között a kölni Max Planck Intézetben dolgozott ösztöndíjasként. Kutatásait Szegeden folytatta 1981-84 között. 1984-ben megvédte kandidátusi értekezését. 1984-től a kölni Max-Planck Intézet csoportvezetője, ahol 2003-ig Jeff Schell-lel dolgozott. 1987-től szegedi laboratóriumának tudományos tanácsadója részidőben. 1995-től EMBO-tag, 2005-től az MTA doktora. Kezdeti kutatásainak eredményei közül 1990-ig ismertebbek az első állati gének kifejeződésének vizsgálata növényekben, a T-DNS egyes génfunkcióinak azonosítása, az első kételemű T-DNS vektorok elkészítése, fénykibocsátó bakteriális luciferáz, szintetikus CrylC Bt toxin és egyéb fehérjét termelő növények előállítása és a T-DNS növényi kromoszomális integrálódását szabályozó mechanizmusok földerítése. Rédei Györggyel való találkozása és barátsága 1986-tól kezdve figyelmét az Arabidopsis-ra irányította. További munkájával hozzájárult ahhoz, hogy az Arabidopsis a molekuláris genetikai kutatások modellnövényévé váljon. Munkatársaival együtt kidolgozta az Arabidopsis T-DNS inszerciós mutagenezis alaptechnikáit, létrehozott egy 120 000 ezer T-DNS-sel transzformáit növényből álló mutánsgyűjteményt, és izolálta az első Arabidopsis T-DNS inszerciós mutánst. 1996-ban a SALK Intézetben dolgozó Joanne Choryval egy időben bizonyította, hogy a brasszinoszteroidok növényi szteroid hormonok. Ezért 1998-ban az Észak-Rajna Wesztfáliai Tudományos és Művészeti Akadémia Kari Arnold-díjával tüntették ki. 2013-ig 160 tudományos közlemény szerzője. Magyar Zoltán tudományos főmunkatárs MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet 6726 Szeged, Temesvári krt. 62. Egyetemi tanulmányait követően (molekuláris biológus szak, József Attila Tudományegyetem, Szeged) 1989-ben csatlakozott az MTA SZBK Dudits Dénes vezette kutatócsoportjához. Kutatómunkája során a növényi sejtosztódás szabályozását vizsgálta, ahol elsőként sikerült azonosítaniuk olyan növényspecifikus ciklinfüggő protein-kinázokat, amelyek a sejtciklus G2-M fázisában szabályozó szerepet játszanak. Az ebből a munkából írt doktori értekezését 1999-ben védte meg. Még ugyanebben az évben EMBO-ösztöndíjjal a Dirk Inzé vezette kutatócsoporthoz került a Genti Egyetemre, ahol az osztódásba lépés transzkripcionális szabályozó elemeit, az E2F-RB reguláto-