Fehér Erzsébet - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Novellák, önvallomások, műfordítások - József Attila összes művei 4. (Budapest, 1967)
Jegyzetek
Javítások a kéziraton: sor 7 Költői jellemzője előbb: Költői programmja 9 csak a munkásosztályban, az a később betoldva 2. Kérvény az Országos Diáknyomorenyhítő Akcióhoz. A Németh Andor-féle kiadás (Összes versei és válogatott írásai. Cserépfalvi, Budapest [1938.]) 551 — 552. 1. megjelent hasonmásról. Eredetije egyelőre lappang. Bár nem végig megírt önéletrajzi vallomás, ezt a kérvényt az önvallomások sorába iktatjuk, mert a II. részre, valamint a IV. rész 8. pontjára adott válaszok íróilag megformáltak; az előbbi egyúttal a Curriculum vitae első csírája. A kérvény szövegét közli az életrajz keretébe ágyazva Németh Andor könyvében is (96—98.1.), megjegyezve: „Micsoda ellentét a nyomtatvány tárgyilagos kérdései és az azokra adott szenvedélyesen őszinte válaszok között.” 1929 3. József Attila vallomása önmagáról. Megjelent az Erdélyi Helikon 1930. januári számában (33 — 34. 1.). A folyóirat jelzett száma Fiatal magyarok (Vallomások és vélemények a magyar irodalom hivatásáról) címmel „az utódállamok és Magyarország fiatal magyar íróinak tollából” nyilatkozatsorozatot közöl; a sorozat célja, hogy egy „bizonyos egyetemes magyar irodalmi szemlélet” kialakítását, „különösen a formák és a kritikai távlat kérdésében” elősegítse. „Különös, mélyen megrázó élmény lesz őket így együtt vallomástételre bírni arról, hogy miben látják a magyar irodalmi jövendőt, milyen egyetemes magyar irodalmi kapcsolatokat kívánnak az egyes magyar irodalmi területek között s végül kikben látják ma megtestesülve irodalmi eszményeiket?” (Id. h. 21. 1.) A sorozatban a következők nyilatkoztak: Balázs Ferenc (Székely udvarhely, Románia), Csuka Zoltán (Újvidék, Jugoszlávia), Darkó István (Kassa, Csehszlovákia), Dsida Jenő (Kolozsvár, Románia), Fekete Lajos (Újvidék, Jugoszlávia), Győry Dezső (Rimaszombat-Prága, Csehszlovákia), Hevesi András (Budapest, Magyarország), Illyés Gyula (Budapest, Magyarország), Ignotus Pál (Budapest, Magyarország), Jancsó Béla (Kolozsvár, Románia), József Attila (Budapest, Magyarország), Ormos István (Temesvár, Románia). A szerkesztőség megállapítja, hogy a nyilatkozatsorozat „általában talán sötétebb képet ad, mint azt azzal az előzetes leszámolással is várni lehetne, hogy sötétségbe borult kor gyermekei vallanak benne . . .” (I. h.) Németh Andor így ír a nyilatkozatról: ,,... teljes fogalmi tisztasággal fejezi ki József Attila ideológiai magatartását 1929 és 1930 szeptembere között. A művészi öntudat és a szociális feladatvállalás itt még külön hangsúlyt hord és nem olvad össze a cselekvő ember szétbonthatatlan egységébe.” (Németh Andor: József Attila élete és kora. Csillag, 1948. április. 24. 1.) 191