Fehér Erzsébet - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Novellák, önvallomások, műfordítások - József Attila összes művei 4. (Budapest, 1967)
Jegyzetek
A fordítással, nagyrészt Radó György és Gáldi László nyomán, Lengyel Béla is foglalkozik. (Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köréből. III. 132—133.) 12. Tidmann úr. A Korunk 1933. júniusi számából (470. lap). — A Bálint-féle kiadás is közölte egy (esetleg későbbi) változatát Dán ballada a XVII. (?) századból alcímmel. József Attila Bresztovszky Edének, a Népszava akkori irodalmi x'ovatvezetőjének írt, 1932. december 6-án kelt levelében ezt a fordítást is elküdte Petr Bezruö: Ki áll helyemre? című versével együtt. „Küldök üt két verset is, két fordítást. Az egyik, az Engelsé, a Sozialdemokratban jelent meg annak idején, újabban a Roter Aufbau közölte, — így a legrendesebb, ha közléskor az egyik forrás neveztetik meg. Engels jegyzetére már nem emlékszem szabatosan — fordításomat fejből írtam le — az volt benne, hogy a vers a feudalizmus ellen küzdő parasztok harcaiból származik.” Bresztovszky Ede jegyzete szerint a két verset nyomdába adta; míg azonban a Bezruövers meg is jelent a Népszavában, a Tidmann ür-nak eddig nem akadtunk nyomára. Valószínű azonban, hogy a Bálint György közölte változat és jegyzete azonos a Népszavának küldöttel. — (A levelet először közölte Kende János: Ismeretlen József Attila- dokumentumok. Napjaink, 1963. január 1. 6. 1.) A Tidmann úr című ó-dán népdal Engels Frigyes fordításában vált ismertté; ez a fordítás eredetileg a Sozial-Demokrat Berlin 1865. 11. 5-i számában jelent meg (ld. Marx—Engels: Über Kirnst und Literatm'. Herausg. v. Michail Lifschitz. Henschelverlag, Berlin 1953. 63—64. 1.; magyarul: Marx—Engels: Művészetről, irodalomról. Szikra, Budapest 1950. 70—71. 1.) József Attila forrása, mint leveléből kiderül: Der Rote Aufbau, Jg. 5. 1932, Heft 8, 377—378. 1., — ahol a moszkvai Marx—Engels—Lenin Intézet bevezetésével Ein vergessenes Gedicht von Friedrich Engels címmel közölték a verset és Engels jegyzetét. Agárdi Ferenc közlése szerint József Attila a szöveget tőle kapta. (Ld. cikkét: Kedvenc versfordítása. Élet és Irodalom, 1965. április 10. 5. 1.) Tévedésen alapul tehát Szántó Judit állítása (i. m. 10. 1.), amely szerint a költő az eredeti Sozial- Demokrat 1865-ös évfolyamához jutott volna. Engels magyarázata a vershez: „Ez a kis középkori parasztháború a Süderhai'deban (Hai'de — bírósági kerület) Aarhustól északra, Jütlandban játszódik le. A ’Thing’-en a kerület törvénykezési gyűlésén intézték el a bíi'áskodáson kívül az adó- és közigazgatási ügyeket is. A vers i'ámutat ai'ra, hogyan lépett fel a nemesség hatalomrajutásakor a kisnemesekkel, vagyis a szabad parasztokkal szemben, de azt is, hogy a parasztok milyen módon tudtak a ixemesség garázdálkodásának határt szabni.” (Ld. uo. 71 — 72. 1.) A közlések javításainkhoz viszonyított eltérései: sor 1 kélt 2 Tidmann ur KK KK в előtt. 15* 227