Fehér Erzsébet - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Novellák, önvallomások, műfordítások - József Attila összes művei 4. (Budapest, 1967)
Jegyzetek
Szövegváltozatok: sor 7 mosoly, a nyakkendőkbe drágakő; 8 mélyen [ !] 11 velük 13 főkként 14 kikészített kezekkel 15 — itt megtörtént és nem egészen véletlenül történt — 22 valcerekbe, 24 eltűnt. 29 A pincérek? — ők gyászoltak s fakó, 30 koszorúkat viseltek, 31 az ablak előtt élt az ttcca, a nyomor s a hó, Jifí Wolker (1900 —1924) Tvár za eklem című verse a Tézká hodina (1922) (Nehéz óra, Dobossy László szerint helyesebben: A szülés órája) című kötetéből. Az első Wolker-vers, amelyet a költő közreadott, ugyancsak Straka útmutatása alapján. József Attila Wolker-forditásainak első és mindmáig legteljesebb ismertetése és értékelése Kovács Endre: József Attila és Jifí Wolker (It 1949. 1. sz. 140 —147. 1.). A cikk szerzője Wolker életművének időrendjében vizsgálja a verseket, rámutatva arra, hogy „József Attila hat Wolker-fordítása burkolt formában értékelését adja a cseh költő egész egyéniségének ... A hat vers jól érzékelteti a költői pálya fejlődését . . . (147) Az It következő számában Komlós Aladár rövid cikkben (József Attila és Jifí Wolker, It 1950. 317 —18) mutat rá arra, hogy a kitűnő válogatás Anton Straka érdeme. Ld. még Szalatnai Rezső: József Attila csehszlovákiai kapcsolatai (kéziratban). — J. Wolker verseit egyébként már a 20-as években magyarra fordították s több tanulmány jelent meg róla (Krammer Jenő: Korunk, 1929; Szalatnai Rezső: A Mi Lapunk, 1931.). Az Arc az üveg mögött — Kovács Endre szerint — A Ballada a fűtő szemeiről c. verssel együtt — Wolkernek legfontosabb költeményei a Tézká hodina időszakából; a cseh szocializmus előfutára. „Az Arc az üveg mögött elsősorban szociális mélységeivel, igazságával hat, egyben fényt vet Wolker költői módszerére is: a költő nem halmozza, hanem felépíti képeit. E képeknek a versben nincs szimbólum-szerepük, hanem a sűrített és típussá formált valóságot segítenek kifejezni. Itt is, mint a Délelőtt a parkban címűben, meglep a fordítás filológiai megbízhatósága; valóban nem átköltések ezek, nem szabadon formált új versek, hanem — ami nagy költőnél különösen szembetűnő — a szöveg mély értelmének való alávetettség bizonyítékai. Részletekben hűségesen ragaszkodnak az eredetihez. Fordítások, melyek az eredeti frisseséget lehelik. József Attila mély szeretettel ragaszkodik az eredeti vers hangulati felépítéséhez, megőrzi annak szuggesztív jelzőit, sőt segít elmélyíteni.” (I. m. 144. 1.) Részletesen foglalkozik a két költő viszonyával Dobossy László (Jifí Wolker és József Attila. Irodalmi Szemle (Bratislava) 1964. 9. 1.) Richard Praíak cikke (Attila József a Jifí Wolker. Novy 2ivot, 1965. 6. sz. 664—665. 1.) József Attila halálának 50. fordulójára íródott. Ismerteti, hogyan ismerkedett meg a költő Wolker műveivel. Fordításai 23.‘(