Fehér Erzsébet - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Novellák, önvallomások, műfordítások - József Attila összes művei 4. (Budapest, 1967)
Jegyzetek
Faragó, Elena (1878—1954) Trecea un от, ре drum . .. című verse Versuri (1906) című kötetéből (Pillát—Perpessicius I. 202—203. 1.). 30. COTRUS, Áron: A bányász. A Szép Szó 1936. májusi számából (218. 1.). Előtte megjelent a Korunk 1934. 7-—8. és a Népszava 1935. szeptember 8-i számában. Közölte a Bálint-féle kiadás is. Szövegváltozatok: ВОГ 1 Erőlködve, KK NSz В 2 szén-ért NSz 3 üszög-kenyérért . . . KK üszög-lepényért . . . NSz üszkös kenyérért. В 4 a sirás fakó KK 4—5 elfeledtem a nevetést ... fakó arcomon a sírás is undorító ... NSz 8 karom lassú lett, KK lábom is az . . . NSz 9 Egy KK 9 —10 egy hideg napon, mint ma, de régen, föld alá vittem a feleségem; NSz 11 temettem; NSz 12 mind a ketten . . . KK NSz В 13 Sziklát KK 15 üszög-lepényért... NSz üszkös kenyérért... В 17 porban . . . KK NSz Gáldi László (i. m. 172—173. 1.) szerint József Attila „a cseK lírából fordított proletár-versek megfelelőjét kereste akkor is, amikor ezt a költeményt, akár ugyancsak Cotru$nak Gyárban című versét ültette át. . . Saját hangjára talált az akkori baloldali Cotru$ munkás-verseiben.” Gotru§, Aront (1891 —1963), a 30-as évek közepéig a szociális érdeklődésű, lázadó, baloldali irányú költők közt tartják számon, az 1930-as évek legvégén szélsőjobboldali irányba fordult, majd disszidensként működött hazája ellen. József Attila azonban 1934—36-ig a még baloldali költő műveit fordította. A fenti okokból Cotrus verseinek eredeti lelőhelyeit és címét nem mindig tudtuk pontosan megállapítani. A bányász a Mäine (Cluj, 1928. Societatea de Maine, ed. II.) című kötetben Minerul címmel szerepel; Cotrus 1937-ben kiadott Minerii című kötetében pedig ín opintiri nebune címmel (17. 1.). Cotru$ verseit különben már 1922-től fordították magyar nyelvre; József Attila fordítása előtt ez a verse is napvilágot látott. 31. COTRUS, Áron: Gyárban. A Múzeumban őrzött gépiratról. Megjelent a Korunk 1934. 7—8. és a Szép Szó 1936. májusi számában (219. 1.). A gépirat szövege egységesebb, lendületesebb, ezért válasz246