Fehér Erzsébet - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Novellák, önvallomások, műfordítások - József Attila összes művei 4. (Budapest, 1967)
Jegyzetek
Az egyes változatokkal kapcsolatban megjegyzi Gáldi: „Az 1. sor nominális szerkesztése miatt azonban a 2. sorba feltétlenül ige kívánkozik, s nyilván ezért alakult ki végül a fentebb közölt megoldás. — A 6—7. sor ebben az esetben is világosabb ... A tűrjük a terhet szerkezet feláldozása kissé sajnálatos ... A 8. sorban ... s mi иду szánjuk, hogy görbedünk; ebből javítással lett gebedünk, de ezt az igekötő nélküli alakot József Attila bizonyára szokatlannak találta, s ezért választotta, még ritmusdöccenés árán is, a meggebedünk változatot. Az eredetiben is: »§i ne sfir$im de mila lor«, vagyis »elpusztulunk az irántuk érzett sajnálkozástól«.” A 42—44. sorral kapcsolatban Gáldi rámutat arra, hogy a korábbi változatban az „egyesszám használata indokolatlan; az eredetiben voi, vagyis ti áll”. — A 47. sortól szinte a „zokszó nyilván azért tűnt el, mert a tárgyhoz képest túlságosan »előkelő« kifejezésnek tűnt”. Gáldi László megjegyzéseinek is részük volt abban, hogy főszövegünket így alakítottuk ki. Az ő összegező értékelése a fordításról: „Talán nem egészen befejezett ez a fordítás sem; talán lehetett volna itt-ott tovább csiszolni, a szöveg hallatlan tömörsége ellenére. Tény azonban, hogy éppen e darabosság kitűnően illik a tárgyhoz; a kisemmizett, földnélküli paraszt panaszát egyenesen stílustalan lett volna például Kosztolányi fordításainak elegáns simaságával tolmácsolni.” Domokos Sámuel József Attila fordítását összeveti Kacziány Géza jóval előbb keletkezett fordításával (Magyar Szalon, 37. k.) és megállapítja: „Kacziány fordítása nem adja vissza Co$buc versének forradalmi lendületét. De ezen kívül nem elég formahű . . . Ezzel szemben József Attila fordítása nemcsak formai szempontból kifogástalan, hanem híven visszaadja az eredeti Co§buc-vers forradalmi pátoszát is.” (I. m. 134 — 135. 1.) 46. BOUREANU, Radu: A vörös ló. A Múzeumban őrzött kéziratról. A költő életében nem jelent meg; az eredeti vers híján nem tudtuk megállapítani, azért-e, mert nem érezte kidolgozottnak a fordítást, vagy más okból. Javítás a kéziraton: 8—9 sor mellett a kézirat jobb oldalán későbbi javítás: s иду mint ha kél egy bolygó, mely az űrben hazug hallgatást cserél. Boureanu, Radu (1906—) Gálul ro$u című verse Zbor alb (1932) c. kötetéből. 47. VORONCA, Ilaric: Sokaság, te! A fordítás József Attila életében nem jelent meg. Egy kéziratát őrzi a Múzeum, melyen a vers szövege a 32. sorig (6 szakasz) van meg. A fordítás kidolgozott. A teljes szöveg — 9 szakasz — megjelent a Korunk 1938. januári számában. (29—30.1.) A kézirat rövidebb változatát közölte a Bálint-féle kiadás, majd a Mai román líra című kötet (összeállította Kéki Béla. Irodalmi és Művészeti kiadó, Budapest 1947. 69—70. 1.). — Közlésünkben a 32. sor végéig a kézirat szövegét adjuk, onnan a vers végéig a Korunk-ban megjelent szöveget. 17 József Attila IV. 257