Fehér Erzsébet - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Novellák, önvallomások, műfordítások - József Attila összes művei 4. (Budapest, 1967)
Jegyzetek
tegyék a tudományos analízis haladásával elért uj eredményeket ...” (9—10. 1.) „ . . . a gyönge gyomorral született egyénről nem igen tehető föl, hogy megéri az emberi életkor delelőjét, sőt azt a kort, amelyben beléphetne a felnőttek társadalmába.” (26. 1.) „Szorongását tehát félelemre váltja fel, — fél a Ferdinánd hidtól, fél a hústól, fél a gázlámpák meg nem számolásától.” (36. 1.) Kétségtelenül József Attila által írt rész: „Nyelvünk, ha valamit tökéletesen akar érzelmileg kifejezni, evés köréből szedi szókincsét: a kedves gyerek ennivaló; a kellemes dolog az ember ínyére váló; más dolog ízetlen; az ember szótlanul lenyel valamit; valami után csurog a nyála; az embernek egy másik ember a gyomrában van; rágódik valamin; a dolgot megrágja; a jogát feni, hegyezi rá; ha fenyeget, azt mondja: megeszlek, bekaplak; nem tudja az embert, a dolgot, a gondolatot megemészteni; ha csak ránéz, már hány; émelyítő história ez, mondja; aztán: zaftos dolgokat akar odamondogatni; de a tréfa ízetlenné válik; a nők gusztusosak; modern esztétikusok zamatot keresnek a versben; — de hiszen régi esztétikai kategória az Ízlés! Úgy látszik, hogy az ételek elnevezése is mélyreható kapcsolat az emberi lélek vágyai és a gyomor vágyai között, legalább is ilyen tartalmat sejtünk a következő kifejezésekben: barát füle, szerecseny köntös, borsos copf, szűz sült, püspökfalat, női szeszély, habcsók.” (37—38. 1.) Olykor valóságos költői fogalmazásokra, prózaversekre bukkanunk a szövegben: „Földult csatatér a betegek lelke, — az ösztön és az erkölcs, az ösztönös én meg az eszményi ón összecsapásának égő háttere.” (90.1.) Az „eszményi én”, mint az Über-Ich pszichoanalitikus kifejezésnek magyarítása, szintén valószínűleg József Attila leleménye. A szöveg olykor a költő — később versben is kifejezett világnézeti vallomásait is tartalmazza: „így kell, hogy kövesse az orvosi analízist az orvostudomány szintézise, az oszthatatlan örök fejlődésnek a dolgokba irt törvénye szerint.” (9Ь 1-) , , „ Dr. Rapaport Samu későbbi könyvében (Alvás, aluszékonysag, álmatlanság. Budapest 1936.) már nem, vagy alig találjuk nyomát a költő alakító-stilizáló beavatkozásának. 1932 63. LUKÁCS György: Goethe. Vértes György (József Attila és az illegális Kommunista Párt, Budapest 1964. 39. 1.) szerint a Valóság című, József Attila által szerkesztett folyóirat első és egyetlen, 1932 júniusi számában megjelent Lukács György-cikket József Attila fordította volna magyarra. 64. HO DANN, Max: Igazán a gólya hozza a kisgyermeket? Müller Lajos emlékezései szerint a felvilágosító füzet magyar fordításának stilizálását József Attila végezte: ,, . . . amikor ... a felvilágosító füzet magyarul való megjelentetésére kaptam megbízást, hozzá fordultam 293