Fehér Géza: A magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban (Budapest, 1982)
Magyar történelmi tárgyú török miniatúrák
A Héttorony (Jedikule) és a várost körülvevő fal, hatalmas bástyáival mind a XV., mind a XYI. századi állapotnak megfelel; tatarozáson kívül más munkálatok ugyanis nemigen folytak rajtuk.140 Hasonló madártávlati képet mutat be a XVI. századi Isztambulról Wilchelm Dilich 1600 körül készült rézmetszete.141 4. KÉP TKSM ; ltsz.: H 1523. Oldal: 165a. Méret: 36,5 x23 cm. „Belgrád várának, Magyarország erős bástyájának és szilárd végfalának meghódítása igen nehéz volt és elfoglalása az összes égtájak fejedelmeinek erejét felülmúlta ; mert szilárdságra nézve az éghez hasonló volt s hadi szerei számtalanok valának, mint a csillagok. A Duna és Száva összefolyásánál feküdvén, úgy szárazföldi, mint vízi járóművekkel minden oldalról lehetett eleséget szállítani e vasalapra épült erősségbe ; azonkívül az Ahrimán gonoszságú piszkos ellenségből 5—6000 hitetlen tartózkodott ez erős várban, a kik szüntelen azon munkálkodtak, hogy az iszlám országainak kárt és bajt okozzanak. Ki- és bejáratait elzárták, bástyáit és falait magasra építették, mély árkába vizet bocsátottak s az átjáró helyeket védő és támadó szerekkel ellátták, azután e várból, mint leshelyből, kinyújtogatták bitorló kezeiket és a lázadás tüzét folytonosan szították. Minthogy pedig Mohammed khán ő felségének foglalkozása és éjjeli-nappali gondja az volt, hogy a vallás ellenségének hatalmát megrövidítse, csúf tervét semmivé tegye, az iszlám országát védelmezze és az istentől reá bízott alattvalók nyugalmát biztosítsa : e híres várnak ostromlása is fel volt írva világos elméjének lapjára a csodadolgokat rajzoló gondolat tollával.”142 Egy másik forrás röviden utal a szultán nándorfehérvári kudarcára: „II. Mohammed a 860. évben [1456-ban] Belgrád elfoglalására indult, de ennek elfoglalása az isteni végzésben nem ő neki volt elhatározva, tehát eredmény nélkül tért vissza.”143 Ugyanerről az eseményről részletesebben tájékoztat egy másik krónikarészlet : „ a, boldogult Mohammed szultán gházi egy ízben arra gondolván magát, hogy Belgirádot elfoglalja, az igazhívő sereggel és ágyúkkal ellene ment, körülzárolta és erősen hozzálátott a víváshoz. Azonban mikor falat ágyúkkal több helyen rombolva sikeresen fáradozott bevételén, az átkozott és tévhitben élő magyar király [Hunyadi János] a Tuna és Száva vízén levő hajóit jól megrakta az ördöngős feslett erkölcsűek csoportjával, maga pedig 66