Fehér István: Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon 1944-1946 között (Budapest, 1972)
I. A haladó és a reakciós erők küzdelme Dél-Dunántúl felszabadulásáig
Tolna megye ipari és ipari jellegű létesítményei 1944-ben: 14. Tolnai Selyem- Fonó- és Cérnagyár 15. Tolnai Textilművek Rt 16. Keszőhidegkúti Téglagyár 17. Kölesdi Téglagyár I—II. 18. Pálfai Kendergyár 19. Simontornyai Bőrgyár 20. Tolnanémedi Kendergyár 21. Tolnanémedi Téglagyár 22. Bonyhádi Cipőgyár 23. Bonyhádi Zománcgyár 24. Mázai Villanygyár 25. Paksi Téglagyár I—II. 26. Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek Rt Ezenkívül Dél-Dunántúlon igen sok kisebb malom, közöttük kb. 350 vízimalom volt, amelyek azonban 20 főnél kevesebbet foglalkoztattak. Gazdasági és politikai szempontból egyaránt kiemelkedtek a baranyai üzemek közül a Duna Gőzhajózási Társaság mecseki szénbányái, amelyekben több mint 7000 bányász dolgozott. A bányászok nagy forradalmi múltra tekinthettek vissza, s a második világháború idején kibontakozó ellenállási akciók központja is a szénbányákban működött. A kereskedelmi élet, a szőlő- és gyümölcskultúra, a dunai, drávai és balatoni halászat tarkította Dél-Dunántúl gazdasági életét. A fenti statisztikák alapján megállapítható, hogy milyen gazdasági és osztályviszonyok voltak Dél-Dunántúlon a második világháború alatt. Az iparban és a bányászatban a lakosságnak több mint 19%-a dolgozott, a 1. Szekszárdi Téglagyárak I III. 2. Dombóvári Konzervgyár 3. Dombóvári Bútorgyár 4. Dombóvári Vajgyár 5. Dombóvári Téglagyár 6. Szakcsi Téglagyár 7. Uj -Dombóvári Téglagyár 8. Uj-Dombóvári Kender- és Lengyár 9. Alsónánai Téglagyár 10. Bátai Kendergyár 11. Bogyiszlói Paprikamalom 12. Fácánkerti Szeszgyár 13. Sárközi Kenderipari Rt A lakosság foglalkozási ~ , ,, Bányászat, I _ Kereskedelem, Megye, varos Összlakosság őstermelés kohászat Ipar ^itel j Baranya 253 803 168 148 14 007 40 289 5 983 Pécs thj. V. 73 000 2 849 5 403 23 966 6 469 Somogy 358 307 263 950 1 687 50 034 8 040 Kaposvár 32 982 3 600 19 9 787 3 668 Tolna 273 154 179 996 2 472 45 579 8 656 Összesen 991 246 618 543 23 588 169 655 32 816 100% 63% 2,3% 17% 3,2% Országos arány 9 319 992 4 538 063 166 327 2 199 805 516 602 100% 48,7% 1,8% 23,6% 5,5% I 1 Magyar Statisztikai Zsebkönyv XIV. évf. 1947. 58—59. o. 12