Finta Gábor - Sipos Lajos (szerk.): Véges végtelen. Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben (Budapest, 2006)

Sípos Lajos: Isten-élmény és Isten-hiány

XVIII-XIX. században a mitológiai idő a tudományos időtől, a XIX-XX. század fordulóján megváltozott a világkép mindhárom eleme, s a teo­lógia a tudományosság marginális pozíciójába szorult. Nietzsche és Heidegger után sokan úgy érezték, lehetetlen a létezést az egyéni lé­tet meghaladó, szakrális távlatba helyezni. Felmerült annak a gondo­lata, hogy a teljességet a szépségben vagy az „arasznyi lét”-ben, eset­leg a társadalmi cselekvésben kell keresni, s az ember nem tehet mást, mint kiszolgáltatottságában és reménytelenségében megőriz valamit a hagyományosan elgondolt méltóságából, ahogyan azt tette A per Joseph К.-ja, A pestis Bemard Rieux-je, A tatárpuszta Giovanni Drogója. Mindennek szerepe volt abban is, hogy megváltozott a létezés ré­szét képező irodalom beszédmódja. A nyelvi analógia már nem a ter­mészeti szférán túlnyúló transzcendens rend felé irányult. Fontos lett a megszerezhető érzéki tapasztalat, a deduktív gondolkodással szem­ben az induktív megfigyelésekre alapozott tudomány, továbbá a fel­ismerés, mely szerint a nyelvi kifejezés minden esetben metaforikus, nem vonatkoztatható a „valóság”-ra, hanem ő maga „a valóság”, a műalkotás pedig (Barthes fogalmával) „a nyelv kalandja” csupán. A nyelv, ebben a megközelítésben, a kifejezés és megértés tökéletes­nek gondolt állapotától eljutott az ellenkező végletbe. Ez akkor kö­vetkezett be, amikor az emberiség a posztmodern korszakába lépett, abba a periódusba, amikor nyilvánvalóvá vált: a tudományos világ­értelmezés mellett más világmagyarázatok is lehetnek. •k 2005 szeptemberében és októberében, József Attila születésének cen­tenáriumán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán működő Magyar Irodalomtudományi Intézet és a római La Sapienza Tudományegyetem Magyar Tanszéke konferenciát rende­zett Piliscsabán, Budapesten és Rómában Találkozások. József Attila és a XX. századi magyar Isten-kereső költészet címmel. A konferencia bu­dapesti programjában kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ame­lyen a meghívott költők a József Attila-i hagyományhoz való viszony­ról, az Isten-élmény, az Isten-hiány és a költészet lehetséges találkozá­sáról cseréltek eszmét. Jelen kötet e két konferencián elhangzott (vagy tervbe vett) elő­adások szerkesztett, kiegészített változatait tartalmazza.

Next