Finta Gábor - Sipos Lajos (szerk.): Véges végtelen. Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben (Budapest, 2006)
Sípos Lajos: Isten-élmény és Isten-hiány
XVIII-XIX. században a mitológiai idő a tudományos időtől, a XIX-XX. század fordulóján megváltozott a világkép mindhárom eleme, s a teológia a tudományosság marginális pozíciójába szorult. Nietzsche és Heidegger után sokan úgy érezték, lehetetlen a létezést az egyéni létet meghaladó, szakrális távlatba helyezni. Felmerült annak a gondolata, hogy a teljességet a szépségben vagy az „arasznyi lét”-ben, esetleg a társadalmi cselekvésben kell keresni, s az ember nem tehet mást, mint kiszolgáltatottságában és reménytelenségében megőriz valamit a hagyományosan elgondolt méltóságából, ahogyan azt tette A per Joseph К.-ja, A pestis Bemard Rieux-je, A tatárpuszta Giovanni Drogója. Mindennek szerepe volt abban is, hogy megváltozott a létezés részét képező irodalom beszédmódja. A nyelvi analógia már nem a természeti szférán túlnyúló transzcendens rend felé irányult. Fontos lett a megszerezhető érzéki tapasztalat, a deduktív gondolkodással szemben az induktív megfigyelésekre alapozott tudomány, továbbá a felismerés, mely szerint a nyelvi kifejezés minden esetben metaforikus, nem vonatkoztatható a „valóság”-ra, hanem ő maga „a valóság”, a műalkotás pedig (Barthes fogalmával) „a nyelv kalandja” csupán. A nyelv, ebben a megközelítésben, a kifejezés és megértés tökéletesnek gondolt állapotától eljutott az ellenkező végletbe. Ez akkor következett be, amikor az emberiség a posztmodern korszakába lépett, abba a periódusba, amikor nyilvánvalóvá vált: a tudományos világértelmezés mellett más világmagyarázatok is lehetnek. •k 2005 szeptemberében és októberében, József Attila születésének centenáriumán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Magyar Irodalomtudományi Intézet és a római La Sapienza Tudományegyetem Magyar Tanszéke konferenciát rendezett Piliscsabán, Budapesten és Rómában Találkozások. József Attila és a XX. századi magyar Isten-kereső költészet címmel. A konferencia budapesti programjában kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen a meghívott költők a József Attila-i hagyományhoz való viszonyról, az Isten-élmény, az Isten-hiány és a költészet lehetséges találkozásáról cseréltek eszmét. Jelen kötet e két konferencián elhangzott (vagy tervbe vett) előadások szerkesztett, kiegészített változatait tartalmazza.