Finta Gábor - Sipos Lajos (szerk.): Véges végtelen. Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben (Budapest, 2006)
"Mint megnyílt értelembe az ige"
Horváth Kornélia A világhiánytól a szövegig „A valóságot elemezvén Istenhez jutunk, a műnél az ihlethez..” (JózsefAttila)1 „Az ihlet nem áll szemben a valósággal, hanem maga mögé kényszeríti azt... ” (József Attila)1 2 József Attila elméleti munkásságával3 viszonylag régóta és behatóan foglalkozik a hazai kutatás, elmondható azonban, hogy az odafordulás orientációja általában és alapvetően filozófiai volt. Ennek eredményeként a költő tanulmányait és töredékeit rendszerint „filozófiai önvallomásokként”, „bölcseleti munkásságként”,4 „metafizikaként”5 határozzák meg, s csak jobb esetben beszélnek a szerző „művészetbölcseletéről” vagy „esztétikájáról”.6 Nem feledkezhetünk meg azon-1 József Attila, Az Istenek halnak, az Ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről = J. A., Tanulmányok és cikkek, 1923-1930, I, Szövegek, Bp., Osiris, 1995, 232. (A József Attila-szövegrészleteket a mai helyesírás szabályai szerint idézem.) 2 József Attila, Ihlet és nemzet = J. A., Tanulmányok és cikkek, 1923-1930, I, Szövegek, i. m., 105. (A továbbiakban az Ihlet és nemzetből, valamint az [Esztétikai töredékek]-bői vett idézeteket az alábbi kiadás oldalszámaival közlöm: József Attila, Költészet és nemzet, Bp., Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1989. A szövegrészeket minden esetben egyeztettem a legfrissebb szövegközlésekkel.) 3 József Attila elméleti írásai 1995-ig az alábbi kiadásokban jelentek meg: József Attila, Költészet és nemzet, vál., s. a. r. Sándor Pál, szerk. Demjén József, Bp., Dokumentum könyvek, é.n.; József Attila, Összes művei, III, Cikkek, tanulmányok, vázlatok, s. a. r. és jegyzetekkel ellátta Szabolcsi Miklós, Bp., Akadémiai Kiadó, 1958.; József Attila Művei, II, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1977.; József Attila, Költészet és nemzet, Bp., Bethlen Gábor, 1989.; József Attila, Tanulmányok és cikkek, 1923-1930, 1, Szövegek, szerk. Horváth Iván, II, Magyarázatok, írta Tverdota György, Bp., Osiris, 1995. 4 Vö. Gyertyán Ervin, Előszó, i. m. 8, 7. 5 Miklós Tamás, József Attila metafizikája, Bp., Magvető, 1988. 6 Egy mai kísérlet József Attila elméleti írásai és Gadamer filozófiai hermeneutikája között mutat ki meggyőző párhuzamokat. Vö. Fehér M. István, József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája, Pozsony, Kalligram, 2003. 137