Finta Gábor - Sipos Lajos (szerk.): Véges végtelen. Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben (Budapest, 2006)
"Mint megnyílt értelembe az ige"
ban arról, hogy József Attila fejtegetéseiben7 mindvégig központi szerepet foglal el a műalkotás és a költészet, s ennek következményeként a művészi forma, a nyelv és a szó problematikája. A műalkotásprobléma centralizálása szorosan összefügg a költő - a recepcióban egyébként gyakran reflektált - kritikai írásainak kérdésfelvetéseivel és argumentációs eszköztárával. Ezek következtében úgy gondolom, szükségesnek mutatkozik József Attila teoretikus írásainak kifejezetten irodalomtudományi, poétikai és szövegelméleti vizsgálata és reinterpretációja is. Természetesen egy ilyen nézőpontnak is vannak előzményei a hazai recepcióban: itt említhetők a József Attila nyelv-, illetve névszemléletére irányuló kutatások,8 különösképpen pedig az a néhány cikk, amelyek a költő teoretikus írásait a modern szövegközpontú műmegközelítés, illetve a formalista és strukturalista irodalomszemlélet fényében értelmezik.9 Ez utóbbi megközelítések azonban csekély visszhangra leltek a József Attila-kutatásban. Az [Esztétikai töredékek] címmel ellátott József Attila-tanulmány10 az ihlet fogalmát így értelmezi: „Ihlet szóval a műalkotás mivoltát kívánom jelölni, eltekintve a mű értékérvényétől. Ha nincs ihlet, úgy 7 Ezt Németh G. Béla is hangsúlyozza: Németh G. Béla, A pszichologizmus ellen, a pszichológia mellett. (József Attila kritikai és elméleti gondolkodásának néhány vonása) = N. G. B., 7 kísérlet a kései József Attiláról, Bp., Tankönyvkiadó, 1982, 8-10., 32. 8Vö. pl. Tverdota György, József Attila névszemlélete, ItK, 1984/5-6, 607-629.; József Attila nyelvszemlélete, l-ll, ItK, 1985/3, 287-301. és 1986/1-2, 54-75.; József Attila nyelvesztétikájának forrásai, ItK, 1986/4,373-392.; A születő szó és a használt szó, Literatúra, 1986/1-2, 174-197.; Horváth Iván, Névvarázs, ItK, 1985/4-5, 559-570.; Tverdota György, A Néwarázs poétikája, Helikon, 1992/3-4, 410-420. 9 Vö. pl. Balogh László, Hozzászólás = Irodalmi Múzeum: József Attila öröksége, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum és Népművelési és Propaganda Iroda, é. n., 71-74. 10 A JAÖM-ben [Esztétikai töredékek] elnevezéssel megjelent, ugyanakkor Ihlet és nemzet - illetve bizonyos kiadásokban Költészet és nemzet - címen is ismert szöveget Stoll Béla 1928 novembere és 1929 novembere közé datálta, Miklós Tamás ellenben az 1933-as keletkezés mellett érvelt, míg legújabban Tverdota György ismét 1928 őszét tekinti az Ihlet és nemzet formálódása időszakának. Vö. József Attila, Költészet és nemzet, vál., s. a. r. Sándor Pál, szerk. Demjén József, i. m.; valamint József Attila, Költészet és nemzet, Bp., Bethlen Gábor Könyvkiadó, i. m., valamint Miklós Tamás, József Attila metafizikája, i. m., 194.; József Attila, Tanulmányok és cikkek. 1923-1930., II, Magyarázatok, i. m. 138