Finta Gábor - Sipos Lajos (szerk.): Véges végtelen. Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben (Budapest, 2006)
"Cserébe a bakaruhának"
tos áttekintés után kellene azokat a versbeli szöveghelyeket is sorra venni, amelyekben tetten érhető nemcsak az élmény, hanem annak esztétikai hatása is. Ehelyett hadd térjek ki röviden arra a két versre, amely már címében is megidézi József Attilát. JÓZSEF ATTILA Katonája a mindenségnek, bakája a nyomorúságnak, teszünk azzal valamit is, hogy a füvek zöldellő erejébe visszahelyezzük a halottat? ÚJRA JÓZSEF ATTILA Te: bakája a mindenségnek. Én: kadettje valami másnak. Odaadnám tiszti kesztyűmet cserébe a bakaruhának. Néhány apró, de talán nem lényegtelen kiegészítést szeretnék tenni az eddig született verselemzésekhez.17 Mindkét vers bizonyos értelemben önvizsgálat, egyfajta gyónás, mint e korszak valamennyi lírai darabja, s épp ezért nehéz (s talán nem is szabadna) őket azoktól különválasztani. A versbeli mindenség-fogalom értelmezéséhez viszont tudnunk kell, hogy Pilinszky szótárában ez az „univerzum” szinonimája; az összegyűjtött művek köteteinek Kulcsszavak, témák mutatójában ennek megfelelően kereshető ki e szó jelentésváltozása.18 17 Beney Zsuzsa, Idegen vagy szegény, Pannonhalmi Szemle, 1993/3,43-46.; Uő. „Én: kadettja valami másnak.” Pilinszky János és József Attila = „Merre, hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. Tasi József, Bp., PIM, 1997, 198-207.; Tarján Tamás, Pilinszky János: József Attila, Újra József Attila = Reményi József Tamás - Tarján Tamás, Magyar irodalom 1945-1995. Műelemzések, Bp., Corvina, 1996, 44-46., Ш. Schein Gábor, József Attila kései költészetének hatása Pilinszky János korai lírájában, i. m. 18 Hadd hívjam fel külön is néhány szöveghelyre a figyelmet: hogy a művész miként juthat el a természettől ismét az univerzumig, azt épp József Attila Reménytelenül c. versrészletével illusztrálja Pilinszky, vö. P. J., Publicisztikai írások, i. m., 430. - Lásd még Beszélgetések, i. m.,132-133., 209., 224., 230. - Pilinszky értelmezésében József Attila nem egyszerűen az univerzum polgára, hanem bakája, „névtelen” őrzője, amely ez esetben a legmagasabb, az elnyert üdvösséghez hasonlatos állapotot jelenti. 181