Finta Gábor - Sipos Lajos (szerk.): Véges végtelen. Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben (Budapest, 2006)
"Cserébe a bakaruhának"
is. Mészáros István könyvében igazi jelentőséget kap József Attila szerelmi költészete is, tulajdonképp itt esik szó először olasz nyelven a költő utolsó évének nagy szerelmi élményéről, amelyből a Flóra-versek születtek. A negyven évvel ezelőtt írt munka máig az olasz és a nemzetközi József Attila-irodalom jelentős teljesítményének számít, olyannyira, hogy 1973-ban a Feltrinelli kiadó újból megjelentette. (Mészáros István könyve 2004-ben megjelent az Argumentum kiadó és a Lukács Archívum közös kiadásában magyar nyelven is.) 1967-ben a magyar-olasz kapcsolatok tíz évszázados történetét feldolgozó, Horányi Mátyás és Klaniczay Tibor által szerkesztett Italia e Ungheria, died secoli di rapporti letterari tanulmánykötetben jelent meg Tolnai Gábornak, a pesti egyetem professzorának és Magyarország háború utáni volt római nagykövetének írása Petőfi, Ady és József Attila nyomában címmel, amelyben „természetesen” nem esik szó Mészáros monográfiájáról. 1976-ban Umberto Albini újabb válogatást jelentet meg a XX. századi magyar költőkből (Poeti ungheresi del ’900, Torino, ERI), benne újabb József Attila-versek fordításaival. A hagyományos József Attila-értelmezésektől eltérő módon közelítette meg a költő életművét a magyar-olasz baráti társaság folyóiratában, az Ungheria Oggiban 1977-ben megjelent cikkében Klaniczay Tibor, a római egyetem magyar vendégtanára Ady, Kassák, József: la nasdta della poesia ungherese moderna címmel. Az 1980-as római József Attila-év eseményeit már Klaniczay Tibor utóda, az új római magyar tanszékvezető, Sárközy Péter szervezte. A Római Magyar Akadémián rendezett konferenciasorozat eredményeképpen jelent meg az Ungheria Oggi József Attila-emlékszáma (1980/16), benne Bruno Melato és Sárközy Péter a József Attila költészetében jelentkező egzisztencialista vonásokat elemző tanulmányaival (Attila - figlio di Sisifo. Amore, sodalismo, morte nella poesia di Attila József). A római konferencián mutatta be Hubay Miklós volt firenzei tanítványa - az időközben modenai filozófia-professzorrá lett -, Antonello La Vergata új Óda-fordítását, amelyet az új római magyar filológiai folyóirat, a Rivista di Studi Ungheresi hetedik száma közölt az Ódáról írt tanulmányommal együtt 1993-ban. 1989-ben jelent meg a római Lucarini kiadónál József Attila esztétikai írásainak új olasz fordítása az új firenzei magyar tanszékvezető, Töttössy Beatrix és a Lukács-fordító Alberto Scarponi szerkesztésében. Az [Esztétikai töredékek]-et korábban már Gianni Toti és Marinka 189