Flórián Márta - Paládi-Kovács Attila (szerk.): Táj, nép, történelem I. 2. A magyar népi műveltség korszakai - Magyar néprajz nyolc kötetben 1/2. (Budapest, 2009)

TAJ, NÉP, TÖRTÉNELEM I. 2. MAGYAR NÉPRAJZ I. A magyar népi műveltség történeti alakulásáról, korszakairól itt megjelenő összefoglalásnak nincs közvetlen előképe. A szerzők célja, hogy a történe­lem menetével párhuzamosan haladva vázolják fel a köznépi társadalom nemzedékről nemzedékre ha­gyományozódó, egyszerre gazdagodó és fogyatko­zó tárgyi, szellemi javainak koronként is eltérő jel­legzetességeit. Az őstörténeti hagyatéktól, előzmé­nyektől elindulva követik a kulturális javak sorsát az államalapítást és a kereszténység felvételét kö­vető századokon, a középkor, majd a kora újkor fej­lődési szakaszain át a klasszikus kapitalizmus ko­rának végéig, a 20. század derekáig. A kötet négy nagy korszak kulturális arculatá­nak, újításainak és elhagyott tárgyainak, elavult szavainak felidézésével érzékelteti a köznépi mű­veltség örökös változását, miközben figyelemmel van a „keleti hozadék” és az európai műveltségi javak teremtő együttélésére s a nagy állandóságot tanúsító elemek, rendszerek máig ható jelentősé­gére. A kötet felépítése a néprajz tematikáját tük­rözi, annak rendszerét követi és a társadalomszer­vezeten elkezdve, az anyagi kultúra (a gazdálko­dás, a kézművesség, az életmód) és a folklór (népköltészet, népzene, néptánc) nagy egységei­nek történeti alakulásmenetét koronként jellemzi, s a népművészet gazdagodásáról, az európai stílus­­korszakok hatásáról éppúgy van mondanivalója, mint a népszokások történeti formálódásáról és a hiedelmek szívós továbbéléséről. A köznépi műveltség korokon átívelő történeti „rekonstrukciója” tanulságokkal szolgálhat a törté­neti diszciplínák többségének (nyelvtörténet, techni­katörténet, társadalom- és művelődéstörténet) s min­den népünk múltja iránt érdeklődő olvasó számára. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST I

Next