Flórián Márta - Paládi-Kovács Attila (szerk.): Táj, nép, történelem I. 2. A magyar népi műveltség korszakai - Magyar néprajz nyolc kötetben 1/2. (Budapest, 2009)
TAJ, NÉP, TÖRTÉNELEM I. 2. MAGYAR NÉPRAJZ I. A magyar népi műveltség történeti alakulásáról, korszakairól itt megjelenő összefoglalásnak nincs közvetlen előképe. A szerzők célja, hogy a történelem menetével párhuzamosan haladva vázolják fel a köznépi társadalom nemzedékről nemzedékre hagyományozódó, egyszerre gazdagodó és fogyatkozó tárgyi, szellemi javainak koronként is eltérő jellegzetességeit. Az őstörténeti hagyatéktól, előzményektől elindulva követik a kulturális javak sorsát az államalapítást és a kereszténység felvételét követő századokon, a középkor, majd a kora újkor fejlődési szakaszain át a klasszikus kapitalizmus korának végéig, a 20. század derekáig. A kötet négy nagy korszak kulturális arculatának, újításainak és elhagyott tárgyainak, elavult szavainak felidézésével érzékelteti a köznépi műveltség örökös változását, miközben figyelemmel van a „keleti hozadék” és az európai műveltségi javak teremtő együttélésére s a nagy állandóságot tanúsító elemek, rendszerek máig ható jelentőségére. A kötet felépítése a néprajz tematikáját tükrözi, annak rendszerét követi és a társadalomszervezeten elkezdve, az anyagi kultúra (a gazdálkodás, a kézművesség, az életmód) és a folklór (népköltészet, népzene, néptánc) nagy egységeinek történeti alakulásmenetét koronként jellemzi, s a népművészet gazdagodásáról, az európai stíluskorszakok hatásáról éppúgy van mondanivalója, mint a népszokások történeti formálódásáról és a hiedelmek szívós továbbéléséről. A köznépi műveltség korokon átívelő történeti „rekonstrukciója” tanulságokkal szolgálhat a történeti diszciplínák többségének (nyelvtörténet, technikatörténet, társadalom- és művelődéstörténet) s minden népünk múltja iránt érdeklődő olvasó számára. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST I