Fodor Sándor: Arab legendák a piramisokról - Kőrösi Csoma kiskönyvtár 10. (Budapest, 1971)

ICőrösi Csorna Kiskönyvtár Fodor Sándor Arab legendák a piramisokról FODOR SÁNDOR ARAB LEGENDÁK A PIRAMISOKRÓL (Kőröst Csorna Kiskönyvtár 10.) A VII. század második harmadában hódító útjukra induló mohamedán seregek ősi civilizációk romjaikban is lenyűgöző emlékeivel találkoz­tak. Egyiptom, Szíria, Mezopotá­mia és Dél-Arábia régi kultúrájá­nak hagyatékát az arabok örököl­ték, és az évezredes múltra vissza­tekintő népek vallása, irodalma, művészete, tudománya alkotóele­me lett az iszlám kultúrájának. Az iszlám és a helyi kultúrák viszonyá­val foglalkozik a szerző is, aki vizs­gálódásának középpontjába a há­rom híres gizai piramishoz fűződő arab legendákat állította. Az Egyip­tomba látogató arab utazók, geog­ráfusok és történetírók nem mu­lasztották el, hogy feljegyezzék a piramisokról hallott mesés történe­teket. A valóságos piramisépítő fáraók neve és a régi történelmi események emléke ekkorra már feledésbe merült, helyüket a legen­dák világa foglalta el. Arab szerzők javarészt IX—XV. századi, gyak­ran az Ezeregyéjszakába illő elbe­széléseket tartalmazó piramisleírá­sait használta fel Fodor Sándor műve forrásául. Ezeknek a mon­dáknak az eredetét kutatja, követi nyomon egészen a fáraók Egyip­tomáig, közben megrajzolja a legendák bonyolult vallástörténeti hátterét. Utal az európai vonatko­zásokra is, így derül fény például a Rózsakereszt legendájának erede­tére. ^»■»182 6»»^ AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST т т ш вя ж я ж [■nniVnflUWIIiHBBrfniHlBWIIIIllmiliW

Next