Fogarasi Béla - Lukács György - Mátrai László et al. (szerk.): Filozófiai évkönyv 2. - Filozófiai évkönyv 2. (Budapest, 1956)
Filozófia- és esztétikatörténeti kérdések
A NÉPI ESZTÉTIKA FOGALMA AZ 1849 ELŐTTI ARANYNÁL 203 mukra nemcsak a gazdasági problémák, nemcsak a kulturális problémák vetődnek fel a nép oldaláról. Ha Csokonait vizsgáljuk meg, akár a „Jövendölés az első oskoláról Somogyban”-t vagy az ,,Estve”-t, vagy más középponti jelentőségű verseire gondolunk, ott mindenütt a gazdasági, a kulturális kérdések vetődnek fel döntő súllyal, még a „Magyar! Hajnal hasad !”-ban is. Ugyanez a helyzet Burns-nél. Gondoljuk az „Ördög elvitte a fináncot”-ra42 vagy Kolcovnál a „Szegényember sorsá”-ra.43 Petőfinél és Aranynál a gazdasági kérdéseknél előbbrevalóak lesznek a politikaiak, a gazdasági problémák széles nemzeti megvilágításba helyeződnek. Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy Arany vagy Petőfi valamiféle népi aszketizmust hirdettek volna. Mint ismeretes, éppen az ellenkezőjét tették. Az adott forradalmi helyzetben azonban számukra a lényeges feltétlenül a nép politikai életben betöltött szerepe volt. Felismerték azt, hogy a nép anyagi jóléte is a szabadságharcban, a jövendő forradalomban betöltött politikai szerepétől, a forradalom sorsától függ majd. Mindebből látható, hogy a népiesség minden igazi irodalomnak sajátja, nem valami elvont fogalom, hanem a kornak, a helyzetnek megfelelően más-más tartalmakat ölt, minden igazi realista irodalom mélyebb értelemben népies, s mikor Petőfi és Arany népiességéről beszélünk, akkor pusztán ennek a népiességnek a 48 előtti magyar társadalomból adódó sajátos akcentusát emeljük ki. Ez azonban nem a népiesség, hanem a sajátos magyar népiesség 48 előtt. Ugyanennyire és másként népies a magyar irodalomban Ady vagy József Attila, a nyugati és az orosz fejlődésben a kritikai realizmus stb. Nem szabad elfelejtenünk sem az alapvető közösséget, sem pedig a különös, a korból, térből és időből adódó konkrét különbséget. IV Lelkem, fáj, ha elgondolom, milyen beduin veszett el bennem. (Petőfi) Ha engem, parasztembert, választanának követül (Arany) Mindebből egyáltalán nem következik az, hogy a Petőfi és Arany között meglevő tényleges különbségeket el akarnánk tagadni. Nem, Petőfi és Arany között valóban voltak igen fontos, érdekes különbségek. Ezek a differenciák részben a két költő temperamentumában s a művészi módszernek ebből fakadó sajátságaiban, másrészt társadalmi és egyéni helyzetében igen számottevőek. Az az elvi, eszmei közösség, amire a két költő esetében rámutattunk, ami közöttük fennáll, nem a két egyéniséget feloldó, a két egyéniséget minden tekintetben egy szintre helyező közösség volt. Petőfi kétségkívül egyedül Aranyt ismerte el önmagával egyenrangú költőnek. 42 Burns : Válogatott versei. 268.1. 43 Kolcov : Dalok. 67. 1.