Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 109. (Budapest, 1988)
FOGARASSY LÁSZLÓ A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KATONAI ÖSSZEOMLÁSA A szerző a bevezetésben az 1919. júliusi tiszai hadjáratot ismerteti, amelynek összeroppanása egyúttal a Magyar Tanácsköztársaság katonai bukását is jelentette. A román hadsereg nemcsak hogy a Tisza mögé szorította vissza a magyar Vörös Hadsereget, de a folyón is sikerült átkelnie. Az első részben írja le az 1919. augusztus 1-i szolnoki csatát, amelynek célja az volt, hogy a román hadsereget visszavesse a Tisza bal partjára. Ez nem sikerült, mert egyes csapattestek már megtagadták az engedelmességet. Mivel az antant kiáltványban tette közzé, hogy a magyar tanácskormány nem tárgyal, ez leköszönt, és a hatalmat egy szakszervezeti kormány vette át. A következő fejezet leírja a román hadsereg bevonulását Budapestre, amit az antant kifejezett tilalma ellenére hajtott végre, mivel Magyarországon a proletárdiktatúra már megszűnt. Budapest román megszállása miatt az országban nemcsak politikai, hanem katonai interregnum is keletkezett, ennek eseményeit a befejező részben találjuk. Itt szó van a Budapest megszállását követő román, csehszlovák és szerb hadműveletekről, valamint a Horthy-hadsereg dunántúli felvonulásáról is. A tanulmány 1919. szeptember 25-ével zárul — amikor feloszlatták az utolsó magyar vörös alakulatot —, rövid kitekintéssel a későbbi eseményekre.