Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 109. (Budapest, 1988)

FOGARASSY LÁSZLÓ A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KATONAI ÖSSZEOMLÁSA A szerző a bevezetésben az 1919. júliusi ti­szai hadjáratot ismerteti, amelynek össze­roppanása egyúttal a Magyar Tanácsköztár­saság katonai bukását is jelentette. A román hadsereg nemcsak hogy a Tisza mögé szorí­totta vissza a magyar Vörös Hadsereget, de a folyón is sikerült átkelnie. Az első részben írja le az 1919. augusztus 1-i szolnoki csatát, amelynek célja az volt, hogy a román hadse­reget visszavesse a Tisza bal partjára. Ez nem sikerült, mert egyes csapattestek már megtagadták az engedelmességet. Mivel az antant kiáltványban tette közzé, hogy a ma­gyar tanácskormány nem tárgyal, ez lekö­szönt, és a hatalmat egy szakszervezeti kor­mány vette át. A következő fejezet leírja a román hadsereg bevonulását Budapestre, amit az antant kifejezett tilalma ellenére haj­tott végre, mivel Magyarországon a proletár­­diktatúra már megszűnt. Budapest román megszállása miatt az országban nemcsak po­litikai, hanem katonai interregnum is kelet­kezett, ennek eseményeit a befejező részben találjuk. Itt szó van a Budapest megszállását követő román, csehszlovák és szerb hadmű­veletekről, valamint a Horthy-hadsereg du­nántúli felvonulásáról is. A tanulmány 1919. szeptember 25-ével zárul — amikor felosz­latták az utolsó magyar vörös alakulatot —, rövid kitekintéssel a későbbi eseményekre.

Next