Fónagy Iván: A költői nyelv hangtanából - Irodalomtörténeti füzetek 23. (Budapest, 1959)
I. A költői nyelv hangalakja
ahol az sz, a c, a z és s együttese festi a szélzúgást és levélzörgést. A zönge elmaradásával sokkalta élesebbé válik a réshang. A levelek lehullottak már a fáról s most a kemény aszfalton sepri, sodorja őket a szél : Quel feuillage séché dans les cités sans soir . . . (Mallarmé : Le Tombeau de Baudelaire) A békés, lágy estéket nem ismerő város száraz levegőjét érezzük a zenei hang, a mély (50—350 Hz) zönge hiánya folytán. Az s képzésénél a nyelvhát csatornája szélesebb, a nyelv kissé hátrahúzódik, s így a csatorna torkolata és a fogsor között rezonátor tér képződik. A falai lágyak, az üreg erősen nyálkás : két nyálmirigy kivezető csatornájá éppen az alsó metszőfogak mögött van. A rezonátor tér megnövekedése, falainak lágysága, nedvessége következtében a kiáramló levegő tompább zörejt ad. A nádas susogását festik az s hangok Brjuszov egyik versében71 UIopox b rjiyuiH KaMbima, IllejiecT — mypmaHbe BepuiHH, LLIyM b CBe>Keft yaipe jioiuhh. IflonoT nyűin 3amyma, LUonoT, CMymeHbe h gpoiob, UlHpblO H THIllbK) >KHBeiUb, lllyMOM b rjiyrnn KaMbima, UlejiecTOM BeuiHHx BepuiHH, IflopoxoM b uaipe jiouihh. Lliopox Hangszíne folytán az s a sistergés ábrázolására is alkalmas, így érzékeltetheti a konyhát, a főzést József Attila Falu-jában i Mint egy tányér krumplipaprikás, lassan gőzölög lusta, langy estében a piros palás, rakás falucska. A réshangok akusztikai természetének felel meg a hangutánzó szavak jelentése. Gondoljunk a hehezet, huhog, lehel, susog, sistereg, sziszeg, zizzen stb. szóra. 71 Gáldi L.: Az orosz vers funkcionális problémái : Filológiai Közlöny I (1955). 200. és k. 55