Fónagy Iván: A költői nyelv hangtanából - Irodalomtörténeti füzetek 23. (Budapest, 1959)
I. A költői nyelv hangalakja
fejezésére”, amint Lomonoszov gondolja (1. c.) ; miért éppen az l „a leglágyabb ejtésű hang” Marmontel szerint.89 Mi teszi általában „lágyabbá és szebbé” a szavakat, mi által válnak így alkalmassá arra, hogy őket válassza a költő „gyengébb érzelmekhez és szebb tárgyakhoz”, ahogyan ezt Berzsenyi szükségesnek érzi, mitől „kemény hangúak” más szavak? Melyek is a lágy, s melyek a kemény hangok? A mássalhangzókkal szemben lágynak nyilvánulnak a magánhangzók. Amikor a finn nyelv lágyságáról vagy a cseh keménységéről beszélünk, elsősorban a magánhangzók és mássalhangzók arányára gondolunk ; keménynek nyilvánítjuk azokat a nyelveket, melyekben viszonylag ritkábbak a magánhangzók, gyakoribb a mássalhangzótorlódás. Különbséget teszünk azonban keménység szempontjából az egyes mássalhangzók között is. Lágyabbnak érezzük^ az l-t az r-nél, a A-t a lágy szájpadlás falát erőteljesen súroló veláris réshangnál (mellyel a holland hét vagy a spanyol Juan szóban találkozunk), lágyabbnak érezzük a zöngés b, d, g hangot, mint a zöngétlen p, t, A-t és így tovább. Hírhedt kemény hang a k. Ezért írhatja József Attila, hogy : K betűkkel szól keményen címe : „Költőnk és Kora”. (Költőnk és Kora) Mi az a jellemző közös jegy, amelyik a felsorolt esetekben a lágynak nyilvánuló hangot a keményebbtől megkülönbözteti? A magánhangzók képzésekor a levegő akadálytalanul árad ki a száj üregen át, a mássalhangzók többségénél azonban valamilyen akadályt kell leküzdcnie. A A az egyetlen mássalhangzó, melynek képzésénél csupán a hangszalagok széléhez súrlódik a levegő, a szájüregben azonban semmi sem állja már útját. A veláris réshang képzésekor ezzel szemben a garat összeszűkül, a nyelv gyöke felemelkedik, s így a kiáramló levegő rezgésbe hozza a nyelvcsapot, a szájpadlás lágy részeit. A zárhangok úgy keletkeznek, hogy a levegő útja rövid időre tökéletesen lezárul, s csupán a keletkezett zár felpattantása után áramlik ki a szájüregből. A zöngétlen zárhangoknál a zár képzése általában érezhetően és mérhetően feszesebb, mint a megfelelő zöngés zárhangoknál. így Rousselot méréseiből kiviláglik, hogy t (párizsi, orosz és görög alanyokkal végzett kísérletek alapján) ejtéskor a nyelv hegye 89 „La plus douce des articulations”. Poétique françoise. Oeuvres complètes. Lyon, 1777. VI. 144. 66