Galla Endre: Világjáró magyar irodalom. A magyar irodalom Kínában - Kőrösi Csoma kiskönyvtár 5. (Budapest, 1968)
VI. Irodalmunk a Kínai Népköztársaságban
verseit, amelyek néhány hónappal korábban jelentek meg más verseinek fordításával együtt a Fordítás-irodalomban. Ezt a kezdődő érdeklődést volt hivatva azután kielégíteni és fokozni az az önálló kis kötet, amely a költő 34 versének fordításával 1957-ben jelent meg Szun Jung és Fu Vej műfordítók, valamint e sorok írójának közös munkájaként. (Utóbbiak válogattuk a verseket és készítettük el a magyar eredetiből a műfordítás alapjául szolgáló kínai nyersfordításokat.) A válogatás a költő olyan bemutatását célozta, hogy mondanivalójának megértése a kínai olvasók számára se nyelvileg, se gondolatilag ne okozzon nagyobb nehézséget. Szun Jungnak, a fordítónak azonban komoly erőpróbát jelentett Petőfi és Arany költői világának megismertetése után József Attila differenciáltabb, eszközeiben is heterogénebb költészetének tolmácsolására vállalkozni. Fordításaiban ezúttal is elsősorban szabatosságra törekedett, de nem mondott le a József Attilaversek formai szépségeinek érzékeltetéséről sem. A Születésnapomra című vers fordításában például — amelynek erényeit a kínai kötet egyetlen magyar méltatója, Képes Géza emelte ki108 — sikerrel ismételte meg a magyar költő bravúros verselési technikáját. József Attila eszközeiben egyszerűbb, vagy népdalra emlékeztető hangvételű verseinek (Tiszta szívvel, Aki szegény, az a legszegényebb), szabadverseinek (Szocialisták) és több más, a fordító számára tartalmilag és nyelvileg közvetlenebbül appercipiálható költeményének (Megfáradt ember, Mama, Lebukott, Munkások stb.) átültetése úgyszintén figyelemre méltó költői leleménnyel készült. Másutt azonban — s többnyire éppen a nagy programadó versekben (A Dunánál, Ars poetica, A város peremén, Hazám stb.) — már csak részeredményekre futotta a fordítói igyekezetből: az átültetések a mély gondolati tartalmakat nehézkesen, dadogva, s kissé korszerűtlen nyelvi köntösben tudták csak kifejteni az eredeti versek modern képeiből, metaforáiból, bizarr asszociációiból. 103