Galla Endre: Világjáró magyar irodalom. A magyar irodalom Kínában - Kőrösi Csoma kiskönyvtár 5. (Budapest, 1968)
VI. Irodalmunk a Kínai Népköztársaságban
Egészében véve tehát József Attila költészetének hangja még meglehetősen idegenszerűen cseng kínai nyelven. Ennek okai távolabbról a modem kínai költészet fejlődésének és jellegének sajátosságaiban, közvetlenül pedig a mai kínai költői nyelv és stílus viszonylagos egysíkúságában, differenciálatlanságában gyökereznek. A költői kifejezés és a költői látásmód nagy századvégi és XX. századi nyugati forradalma ugyanis felemás módon, gyengülő hullámokban jutott el annakidején Kínába, s tanulságait jobbára csak a húszas-harmincas évek polgári költészete igyekezett hasznosítani. Ehhez képest a haladó kispolgárság és a proletariátus forradalmi költészete — legalábbis fejlődése egy szakaszában — eszközeiben, hangvételében, látásmódjában „konzervatívabb” volt, s mondanivalójának megfogalmazásában és kifejezésében többnyire a nyugati költészet Petőfi korát idéző költői gyakorlatára emlékeztetett. A mai kínai költészet pedig — a korábbi évtizedek nyugatias hagyományaival szemben — elsősorban a hazai népköltészetből és a régi kínai líra hagyományaiból táplálkozik, ezért nemcsak nyelve nem érzik eléggé mélyen differenciáltnak és „érett”nek a XX. századi külföldi líra mondanivalójának visszaadására, hanem művészi látásmódjának és kifejezésének más eszközei sem konvergálnak a modem világirodalom költészetével. Petőfi műveinek napjainkig tartó népszerűségét tehát ebből következőleg az is magyarázza, hogy kínai fordítói és olvasói nemcsak a költő mondanivalóját és művészetének eszmeiségét, hanem látásmódját, költői eszközeit is közelebb állónak érzik magukhoz. József Attila esetében ugyan nyilvánvalóan szintén megvan a költő mondanivalójával és a benne foglalt eszmeiséggel való azonosulás, de a költői mondandó józsefattilai megfogalmazása és kifejezése a fordítók számára nem egykönnyen megragadható, s emellett a költeményekből kitetsző világkép is bonyolultabb, nehezebben áttekinthető. Végeredményben ez a magyarázata annak is, hogy harmadik nagy költőnk, Ady 104