Gazda István (szerk.): Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945 - Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 38. (Budapest, 2004)
5. rész: Irodalmárok Einsteinről és fizikájáról
„Egy hét múlva írom e folytatást, mégis elküldöm, hogy lásd, milyen ellentétes hullámhosszak szakadnak ki az én magosra nyújtott oszlopomról. Az egész pesszimizmus elmúlt kétnapi erős főfájás után, és az a kétnapi erős főfájás újabb tisztulásokat eredményezett. Rájöttem a nagyság tudatára, az én, az ember nagyságára és a kereszténység egyik sarkalatos tévedésére, továbbá az egyenes és a görbe lényeges különbségére, amiket így hamarjában körülményes volna előadni, különösen, ha hozzávesszük a transnegativumról szóló elméletemet, mely a fizikával és a kémiával, azt hiszem, bizonyítható is, csak hogy erre eddig senki sem gondol. (Az uránum elem atomjában hány elektron rendszer van és ezek hogy férnek meg egymás mellett. Különben erre utóbb jöttem, hogy ezt a transnegativumot természettudományosán is lehet igazolni, a művészettel kapcsolatban született elgondolásaim juttattak oda, hogy most már a fizika nyelvén kifejezve jelen van egy másik Univerzum is. T. i. a mi univerzumunk a pozitív és negativ elektronok rendszere, és a másik jelenlevő univerzum pedig azoké, melyekhez képest a jelen ismert negatívok - pozitivok; illetve a jelen ismert elektronok pozitív és negativ egyedei által alkotott rendszer - pozitív rendszer és ennek megfelelően van negativ rendszer is. Ellenkező esetben, ha nem kötné le azt a rendszert egy ellenkező pólusú rendszer, rendszer volta a pozitív és negativ töltések azonos számánál fogva megszűnne, vagy az energiaérték 0-val volna egyenlő.) De nem folytatom tovább, nehogy még zavarosabb legyen a levelem, hiszen mindent élőiről kellene elmesélni. Azt hiszem, hogy holnaptól kezdve részletesen el fogom mondani néked, természetesen folytatásokban. Addig is várom válaszodat. Légy szíves, írd meg, hogy van-e görbe sík (gömbfelület, hengerlap). Nyilvánvaló, hogy van, de a »sík« szó, illetve kifejezés ezt nem födi.”459 * Galamb Ödön ezt írta a fentiekről az 1941-es visszaemlékezésében: „Az Einstein-féle relativitás elmélete - nagyközönség számára írt népszerűsítő könyvek alapján - a húszas évek elején java divatját élte. Attilával folytatott megbeszéléseinkben többször szóba került. Azokra a fizikai és geometriai kérdésekre azonban, amelyeket Attila levelében felhozott, aligha adhattam érdemleges választ. Most, tizenöt év elmúltával is szakemberhez fordultam, hogy megbírálja Attilának ezeknek a tudományoknak terén tett próbálkozásait. Kun-Kuti Márton dr. kiváló matematikus 459 Galamb id. műve pp. 67-68. 381