Gazda István (szerk.): Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945 - Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 38. (Budapest, 2004)
5. rész: Irodalmárok Einsteinről és fizikájáról
kartársam Attila matematikai és fizikai elmélkedéseiről véleményét a következőkben volt szíves összefoglalni:460- A valóságtudományok szakemberei - az eredményért való felelősségük tudatában - nagy gonddal vigyáznak arra, hogy állításaik a bizonyíthatóság kereteit ne lépjék túl. Ez pedig a szabadon csapongani szerető fantáziát oly nagy mértékben korlátozza, hogy az eredmény rendszerint nagyon szerény.- Egészen más a helyzet az ú. n. művészlelkű embereknél. Az ő fantáziájuk szabadon csaponghat. Nem korlátozza semmi. (...)- Ilyen szabadon csapongó fantáziájú, erős intuíciójú művészlélek volt József Attila is. Fentebbi igen érdekes levelében írja: ’A mi univerzumunk a pozitív és negativ elektronok rendszere.’ Itt az az érdekes, hogy e 1926-ban írt levélben beszél pozitív elektronokról, holott ezekről akkor még a tudomány nem tudott, és csak 1932-ben fedezte fel ezeket Anderson fizikus a kozmikus sugarakban. Ma már közismert, hogy e pozitív elektronok - pozitronok - lényeges alapelemei a materiális világnak.- Kár, hogy a levélben említett transznegatívumról szóló elméletét már nem fejtette ki. Ebben az energiát kétféle elektromos töltések egymás lekötéséből származtatja, ami összhangban van mai fizikai ismereteinkkel.- Egy másik helyen igen érdekes - de nem új - matematikai problémát fejteget... a sík végtelen sugarú gömb felületeként fogható fel. A gömbfelület görbe. A sík nem görbe. Mégis a kettő azonosítható. Ezért kérdezi: ’Van-e görbe sík?’ Itt nyilván a van alatt fogalmi és nem tárgyi létezésre gondol. (...)”461 * Mi mindent olvashatott József Attila Bécsben, aminek a hatására a Galamb Ödönnek címzett levelet papírra vetette?462 Nos, Bécsben számos magyar emigráns élt, írók, költők, bölcselők. Úgy tűnik, hogy közülük elsősorban Fényes Samu hatott leginkább József Attilára - a relativitáselmélet kérdéskörében. Kapcsolatukról az irodalomtörténész Szabolcsi Miklós ezt írja: Fényes Samu „igyekszik másokat is megérteni, sőt felfe-460 József Attila kérdéseinek csak egy része vonatkozik Einsteinre, a relativitáselméletre, s a sík görbeségére, de hogy egészében lássuk Kun-Kuti válaszát, ezért a többi kérdéshez kapcsolódó megjegyzéseit is közreadjuk. (- a szerk. megj.) 461 Galamb id. műve pp. 71-73. József Attila közvetítésével Einstein híre eljutott Makóra is, de van még egy érdekes makói kapcsolat. Vén Emil festőművész, Rudnay Gyula növendékeként, az 1920-as években nyaranta Makón szervezett festőiskolát, amely a budapesti főiskola nyári iskolája volt. Vén Emil nemcsak József Attiláról és Juhász Gyuláról, de Einsteinről is készített portrét (- a szerk. megj.) 462 A jelen kötet szerkesztőjének megjegyzései. 382