Gazda István (szerk.): Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945 - Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 38. (Budapest, 2004)
5. rész: Irodalmárok Einsteinről és fizikájáról
dezni. így fedezi fel a Diogenes és a maga számára József Attilát.”463 Kassák Lajos írja egyik levelében József Attiláról: „Személy szerint Bécsben, az egyik emigráns kávéházban ismerkedtem meg vele. Németh Andor, Gáspár Endre, Reinitz Béla, Fényes Samu és mások ültek asztalomnál.”464 József Attila 1925 tavaszán már ellátogatott Bécsbe, s valószínűleg erre a látogatásra emlékezett Kassák. Ekkor ismerkedett meg tehát Fényes Samuval, s talán már akkor kezébe került a Diogenes. A drámaíró és folyóirat-kiadó Fényes Samu, a monizmus híve, ’Az egyelvü világszemlélet’ című465 kötet írója a reáliák szerelmese volt, s folyóiratában, a Diogenesben közel húsz cikket szentelt a relativitáselmélet bemutatására. Ezek egy részét József Attila is ismerte. Hogy miért éppen a Diogenest vette kézbe az 1926-ban Bécsben tartózkodó költő? A magyarázat egyszerű: több verse ebben a lapban jelent meg. A ’Kertész leszek’466 például a Diogenes 1926. május 22-i számában jelent meg, a verset Fényes Samu ’József Attila’ című cikke előzte meg. Ha Attila belelapozott a Diogenesbe, akkor a korábbi évfolyamokban ilyen cikkekkel találkozhatott: ’A különleges relativitási elv’; ’Az idő viszonylagos volta’; ’A téridő’ stb., s ezekben a cikkekben a főszerkesztő sok mindent elmesél a síkokról, a görbült téridőről, s mindazon kérdésekről, amelyek akkoriban valóban foglalkoztatták a bölcselőket. József Attila 1926 októberében Párizsból levelet küldött Gáspár Endrének, s ebben - egyebek között - ezt írja: „Felfokozott életigenlés és megnőtt alkotóerő. Lásd Einstein: Annak az erőnek bizonyos része, mely a fénysebességénél nagyobbat ád.”467 463 Szabolcsi Miklós: Érik a fény. Bp., 1977. Akadémiai, p. 456. 464 Idézi Szabolcsi p. 209. 465 Fényes Samu: Az egyelvü világszemlélet. Népszerű előadások. 1. rész. Bp., 1913. Úttörő Társaság. 232 p., 6 t. (Az Úttörő Könyvtára) (A nagyon szép kivitelű könyv Kner Izidor könyvnyomdájában készült, Gyomán, amelynek címlapját Kozma Lajos tervezte - a szerk. megj.) Fényes írja az előszóban: „Nem vagyok sem alkotója, sem kutatója e világszemléletnek, csak szerény kompilátora. (...) A világtestek keletkezését s fejlődését nagyjából Svante Arrhenius, az energetikát Wilhelm Ostwald, a fejlődés törvényét Herbert Spencer nyomán vázoltam.” Uo. pp. 5-7. 466 V. ö. Stoll Béla (összeáll.): József Attila összes versei. Kritikai kiadás. 1. köt. Bp., 1984. Akadémiai, pp. 384-385. 467 Lásd: Fehér Erzsébet id. műve p. 120. 383