Geréb László: A munkásügy irodalmunkban 1832-1907. Tanulmányok - Irodalomtörténeti füzetek 34. (Budapest, 1961)

A MUNKÁSÜGY IRODALMUNKBAN 1832—1907 TANULMÁNYOK (Irodalomtörténeti füzetek 34.) Qeréb László tanulmányai iro­dalom- és társadalomtörténeti szempontból egyaránt jelentős problémákat tárgyalnak. Az első tanulmány munkásvo­­natkozású irodalmunk összefogla­lását adja 1832-től kezdve —, ekkor jelent meg az első magyar nyelvű híradás az utópista szocializmusról — 1872-ig: amikor az Általános Munkásegylet feloszlatásával, ve­zetőinek letartóztatásával véget ért a kiegyezés utáni hazai munkás­szervezkedés első korszaka. A ta­nulmány foglalkozik munkásmoz­galmunk előzményeivel, a magyar munkások külföldi, kivált párizsi, londoni csoportosulásaival, s az utópista szocializmus eszméinek terjedésével; elemzi Táncsics Mi­hály útját és helyét a korabeli eszmeáramlatok sodrában; foglal­kozik Jókai Mór politikai és eszmei állásfoglalásának fejlődésével, Ma­dách Tragédiájának szellemi gyö­kereivel; ismerteti a munkásosz­tállyal foglalkozó első szépprózai és verses megnyilatkozásokat, a pol­gári publicisztikát, majd a munkás hírlapírás kezdeteit; lát juk, hogyan jelenik meg irodalmunkban, saj­tónkban a dolgozó nő, a vándor­­legény, az iparos-inas, a cseléd, a mezőgazdasági szegénység. Gaz-Oeréb László

Next