Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Tanulmányok (Budapest, 1968)
Janus Pannonius
JANUS PANNONIUS 1434-1472 Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb s általa híres e föld. (Ep. I. 61. — Berczeli A. Károly fordítása.) „Drága és jeles tudós vala ez a Pannonius János” — állapítja meg száz évvel költőnk halála után a krónika-író Heltai Gáspár, — „kinek mása ő előtte nem volt Magyarországba, kiváltképpen az versek szörzésbe.” „ő ugyanis — mint verseinek XVI. századi összegyűjtője, Zsámboki János írja — költészetének kiválóságával nem csupán kortársait múlta fölül, hanem az egész régiséggel is [ti. az ókori latin költészettel] fölvette a versenyt. S még itt sem vallott volna szégyent, ha a halál idő előtt le nem gyűri E megállapítások nem nagyon túloznak, némi módosítással ma is elfogadhatók. Humanista literatúránk legnagyobb alakja, az első nagy magyar lírikus, a hazai humanista latin poézis megteremtője. Noha egy kósza magyar verssor sem maradt utána, csak latinul énekelt, mégis méltán tartjuk Balassi, CsokTmai, Petőfi, Ady és József Attila elődjeként számon. Költészetünk csonka lenne életműve nélkül. S tegyük még hozzá: „szép híre, neve” nem állt meg az országhatárnál, közel négy századon át — Petőfiig — az egyetlen magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Megérdemli, hogy bemutassuk. 1. 1434. augusztus[29-én született Szlavóniában (a mai Jugoszlávia északi része) tehetősebb horvát kisnemes családból. Születéshelyét és családnevét nem tudjuk pontosan; viták folynak róla. A Janus Pannonius név fölvett humanista írói neve. Apját még hét éves korában elvesztette. Anyja, Vitéz Borbála nevelte és taníttatta, tizenhárom éves koráig. Két bátyjáról és egy nővéréről tudunk, ő volt a család Benjáminja, három fiú közül 7