Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Tanulmányok (Budapest, 1968)

Janus Pannonius

JANUS PANNONIUS 1434-1472 Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb s általa híres e föld. (Ep. I. 61. — Berczeli A. Károly fordítása.) „Drága és jeles tudós vala ez a Pannonius János” — állapítja meg száz évvel költőnk halála után a krónika-író Heltai Gáspár, — „kinek mása ő előtte nem volt Magyarországba, kiváltképpen az versek szörzésbe.” „ő ugyanis — mint verseinek XVI. szá­zadi összegyűjtője, Zsámboki János írja — költészetének kiváló­ságával nem csupán kortársait múlta fölül, hanem az egész régiséggel is [ti. az ókori latin költészettel] fölvette a versenyt. S még itt sem vallott volna szégyent, ha a halál idő előtt le nem gyűri E megállapítások nem nagyon túloznak, némi módosítással ma is elfogadhatók. Humanista literatúránk legnagyobb alakja, az első nagy magyar lírikus, a hazai humanista latin poézis megteremtője. Noha egy kósza magyar verssor sem maradt utána, csak latinul énekelt, mégis méltán tartjuk Balassi, CsokTmai, Petőfi, Ady és József Attila elődjeként számon. Köl­tészetünk csonka lenne életműve nélkül. S tegyük még hozzá: „szép híre, neve” nem állt meg az országhatárnál, közel négy századon át — Petőfiig — az egyetlen magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Megérdemli, hogy bemutassuk. 1. 1434. augusztus[29-én született Szlavóniában (a mai Jugoszlávia északi része) tehetősebb horvát kisnemes családból. Születés­helyét és családnevét nem tudjuk pontosan; viták folynak róla. A Janus Pannonius név fölvett humanista írói neve. Apját még hét éves korában elvesztette. Anyja, Vitéz Borbála nevelte és taníttatta, tizenhárom éves koráig. Két bátyjáról és egy nővéréről tudunk, ő volt a család Benjáminja, három fiú közül 7

Next