Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 62. (Budapest, 1972)

GERGELY ANDRÁS SZÉCHENYI ESZMERENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA (Értekezések a történeti tudomá­nyok köréből. Új sorozat 62.) A tanulmány, amely lényegében a fiatal szerző 1970-ben megvédett bölcsészdoktori értekezése, Széche­nyi gondolatvilágának fejlődését, eszmerendszere kialakulásának fo­lyamatát rajzolja meg kb. 1835-ig. Ebben a fejlődési folyamatban a családi hagyományok, a katonás­kodás, az útkeresés tanulóévei, majd a Hitel megírása jelentik a legfontosabb állomásokat. A munka, amely a marxista történetírásban először vállalkozik a fiatal Szé­chenyi eszméinek, személyiségének bemutatására és méltatására, a csaknem teljes forrásanyag számba­vétele mellett a polgári történetírás gyakran egymással polemizáló Szé­­chenyi-irodalmában is igyekszik el­igazodást nyújtani. Első ízben kísérli meg, hogy Széchenyi fő műveinek szerkezeti elemzésével is bizonyítsa írójuk tudatosságát, a gondolatok — belső ellentmondásokat is ma­gában rejtő — egymásra épülését. A romantikus lelkületű Széchenyi alapjaiban liberális — a nagy kor­társak hatását sokban tükröző — eszmerendszerének fejlődésrajza méltán tarthat számot a múlt századi irodalmunk és történelmünk iránt érdeklődő olvasók figyelmére. AKADÉMIAI KIADÓ BU DAPEST

Next